Fügét mutatott nekem az élet:) Na jó, nem szó szerint, fogalmazzunk inkább úgy bemutatta nekem a fügét…
Bár évek óta harcolok Anyukámmal a kertünkben élő fügebokor életben maradásáért (eddig én nyertem a csatákat, tavasszal pedig a kései fagy:(), de igazából csak a bokor buja nagy levelei, a levelek harsány zöld színe tetszett nagyon, a gyümölcsöt még ha hozott is, nem ettem, elosztogattam. Hát az idén nem hozott gyümölcsöt, sőt szegénykém alig látszik ki a földből, úgy elfagyott. Én csak a szép zöld leveleimet, a terebélyes bokromat sajnáltam, a füge, mint lehetőség nem izgatott.
Pár napja Anyukám barátnője, aki pár utcányira lakott, szólt, hogy roskadozik a füge fa a gyümölcstől, neki már nem kell, nem szedném e le és főznék belőle lekvárt… Hoppá, fügelekvár? Nem is gondoltam rá, de természetesen azonnal és nagyon lelkesen igent mondtam, majd másnap ezzel a hatalmas szatyor fügével tértem haza:
Ismét tettem egy próbát és megkóstoltam. Jelentem egészen összebarátkoztunk, annyira, hogy egyből félre tettem néhány szemet, hogy ételben is kipróbáljam, majd még egy kicsit különböző kísérletekre, mert nagyon jó dolgokat olvastam a világhálón, különösen felkeltette az érdeklődése a Befőzős csoportban bemutatott egyik nyalánkság, no de erről majd, ha eljutottam odáig:)
Azzal kezdtem a lekvár főzést, hogy kifaggattam befőzésben járta ismerőseimet, hogy mégis mit csináljak a fügéből, sok mindent mondtak, ezek közül egyedül Edit citromfüves megoldása tetszett, de végül maradtam a teljesen egyszerű, natúr fügelekvár mellett.
Hozzávalók:
füge, sok füge 🙂
Tényleg semmit nem raktam bele, annyira érett finom édes volt, hogy alapos mosás után csak feldaraboltam, és felraktam főni. Amíg főtt, addig megpróbáltam a konyhámban rohangászó hangyákat összefogdosni, mert azt senki nem mondta nekem, hogy bizony ebbe a szépséges gyümölcsbe lehetnek lakók:) Mire hangyátlanítottam a konyhát, a füge is megfőtt szépen, pürésítettem, aztán jöttek a kimosott, csírátlanított üvegek és landoltak a paplanok közt. Egyre jobban szeretem a fügét, szinte tovább tartott leszedni, mint megfőzni:)
