Tészta szerelem… Családilag beleszerettünk a házi tésztába. Én a készítésébe, Párom az evésébe 🙂 Be kell valljam, erre a szerelmére nem tudok féltékeny lenni! Nem lehet a boltit összehasonlítani ezzel…

ráadásul éveken át minden adott volt hozzá itthon, csak a lustaság tartott vissza. Tényleg csak a lustaság, mert azt sem mondhatom, hogy mondjuk egy cérna metélt, vagy széles metélt, esetleg egy csusza tészta elkészítése hosszú időt venne igénybe a tésztagéppel.
Még emlékszem arra, amikor Nagymamáknál tészta nap volt. Olyankor nem csinált mást, mint tésztát gyúrt, nyújtott (eredetileg sodrófával hajszál vékonyra, és kézzel csíkozta a metéltet! Igen, a cérnát is!), darabolt. Általában hétfőn volt tésztás nap, havonta egyszer, akkor volt vasárnapról maradék ebédre és ő a napját a tésztának szentelte. Már apró népként ott lábatlankodtam ilyenkor mellette, mindig kaptam tésztát, amit én nyújthattam, és formázhattam. Legtöbbször elgyurmáztam vele, de azt hiszem ez alapozta meg a szerelmet a tészták iránt, a tésztával való munka iránt. És a tészta napot mindig tésztás vacsora, sőt akár keddi tészta ebéd követte.
Nos, megtalálva az elrejtett tésztagépet nekiálltam és nálunk is tésztás hétfő volt tegnap, keddi tészta ebéddel 🙂

Nagyi nem aprózta el, 10 dkg liszthez 1 tojás jár, semmi víz. Én így tanultam, így is készítem. Ez most egy alap tészta. lesznek majd mindenféle változatok terveim szerint, de a boltok tésztás polcai részemről árvák maradnak ezután…

Tehát 10 dkg liszt, 1 tojás alaposan összegyúr. Én a hagyományos módon letakarítottam a munkapultot, kimértem és rászórtam a lisztet, a közepébe beleütöttem a tojásokat és gyúrtam. Mivel minden tojás más méretű és nem volt ez másképp ezelőtt 30 évvel sem, azért azt fontosnak tartom elmondani, hogy nem pici (jérce) tojásokat használok, hanem normál méretű tyúk tojást. Nagyim azt mondta, ha nagyon nem bírsz fiam a tésztával, akkor vizezd be a kezed és úgy gyúrd tovább. Ennyi víz, de nem több.
Ezután gombócokat formáltam a tésztából és picit hagytam pihenni letakarva. Tulajdonképpen nem tovább, mint amennyi idő alatt letakarítottam a pultot, tettem vettem és összeszereltem a tésztagépet. Csak egy kis adalék, amint jót mosolyogtam, a tésztagép Nagyim gondosságának köszönhetően saját dobozában élt a padláson az elmúlt 20 évben… A dobozon még rajta volt az ára: 680,- forint hm… 🙂

Aztán jött a nyújtás:

Szakszerűen, fokozatosan, többször átengedve rajta a tésztát.
Majd a vágás:

És a végeredmény:

Minden adaléktól és bármitől mentes finom, egyszerű házi tészta. Higgyétek el, érdemes!