Ez az almatorta a blogkóstoló 13. fordulójára készült. Nagyon igyekeztem vele, mert a határidő ugyan december 13., de ennyi 13-as nem biztos, hogy jó nekem 🙂

Az almatorta viszont jó volt, sőt mennyei!

Szóval Blogkóstolónk jelenlegi fordulójának háziasszonya a Csak, mert szeretem blog írója egy olyan blogot sorsolt nekem, ahol szinte napi rendszerességgel járok, mégpedig Hajni és Zoli által varázslatosan vezetett Főzni jó! Sütni még jobb! blogot.

Be kell valljam vakartam a fejem rendesen… No nem azért mert ne lenne Náluk választék, épp ellenkezőleg, terjedelmes listám van, amit a blogjukról szeretnék megkóstolni… Bevallom még az sem segített a választásban, hogy szerepelt a kiírásban, hogy ha lehet, már legyen kissé ünnepre hangolt.
Nézegettem a kis listámat, ezt is szeretném, ez is jó lenne, jaj de ezt is meg kéne végre csinálni, és hasonló sóhajtgatások közepette, de nem született döntés. Maximum azt állapítottam meg sokadszorra magamban, hogy mennyi finomságot rejt az oldal és mennyire szeretem. Persze ettől kóstolás ügyileg nem lettem semmivel sem előbbre 🙂
Lapozgatás közben aztán megakadt a szemem egy almatortán és rögtön tudtam: elvesztem 🙂 Azaz pontosabban megmenekültem, ez a megoldás, almás is, fahéjas is, hideg is van, alma is van, szép az élet! 🙂

Hozzávalók: 7-8 db közepes alma, nádcukor, őrölt fahéj, kis marék mazsola, kis marék dió

4 tojásból vizes piskóta: 4 tojás, 4 evőkanál víz, 7 evőkanál nádcukor, 8 evőkanál liszt,
1/2 csomag sütőpor

Nekem 23 cm-es a tortaformám, azt kibéleltem a sütőpapírral, és kiraktam a 7 db almával. Nem voltak túl nagyok az almák, de valahogy a 7 szebben mutatott, mint a 8 🙂 Az almákat célszerszámmal kicsumáztam, úgy hogy egyben maradjanak, meghámoztam, és kb 2 evőkanálnyi nádcukorral megszórtam. Így mentek a hideg sütőbe, kb annyi időre, míg az felmelegedett 180 fokra + 2-3 perc.

Amíg az almák átmelegedtek a sütőben, elkészült a piskóta: felvertem a fehérjét habnak, bele adagoltam a cukrot apránként, úgy hogy közben dolgozott a habverő, aztán ezzel a módszerrel ment bele a tojások sárgája, majd a víz és végül a sütőporos liszt.

A meleg almákban található csuma helyére szórtam egy kevés fahéjjal elkevert cukrot, majd az egyik almába mazsolaszemeket töltöttem, a másikba dió darabkákat (mivel én nem szeretem a mazsolát 🙂 Mivel maradt még egy kevés fahéjas cukrom, így megszórtam vele újra az egészet, azt sem bánva, hogy az almák közé a sütőpapírra is került belőle.

Erre öntöttem a tésztát

180 fokra előmelegített sütőben 30 percet sült nekem, de tűpróbával érdemes ellenőrizni, hogy biztos legyen. Félig kihűtöttem a formában, majd tálra borítottam

Az eredeti receptnél szerepel egy kis tejszínhab a tálaláshoz, én vanília sodón gondolkodtam hozzá, de annyira isteni illata volt, hogy végül anélkül faltuk fel 🙂

Biztos, hogy lesz ismétlés, sőt a karácsonyi asztalra is jó szívvel ajánlom!