A napokban felkérés érkezett Boldog Kukta alias Ágitól, hogy lenne-e kedvem részt venni a Donum Terrae termékeinek azaz egészen pontosan a magkrémek népszerűsítésére szolgáló játékos versenyben. Természetesen azonnal igent mondtam, mert szeretem a kihívásokat 🙂

Hogy mi volt ebben a kihívás? Egyrészt, hogy határidőre kell elkészülnie a kreálmányomnak, aki ismer tudja, képes vagyok az utolsó percig halogatni dolgokat 🙂 A másik és számomra nagyobb falat az volt, hogy a sokféle (itt meg tudod nézni milyen finomságokat készítenek) magkrémből, vajon melyikkel csenget majd a postás! Fejben már el is kezdtem párosítgatni az általam ismert ízeket, hogy egy finom tökmagkrémet vagy egy szezámkrémet mivel házasítanék… Aztán postás csengetett (kétszer 🙂 ), és a nagy izgalomban kibontott csomagban egy kedves levél mellett egy napraforgókrém lapult. Az első gondolatom az volt, hogy jaj, nem szeretem a szotyit! Kibontottam, megkóstoltam és újra csak az forgott a fejemben, hogy nem szeretem a szotyit… Mert ez a magkrém bizony tömény napraforgómag íz, mindenféle mellékíz, tartósítószer és egyéb adalék nélkül! Bevallom kétségbe esetem… No, persze nem sokáig, csak kicsit, mert azért elkezdtek kattogni a fogaskerekek… A végeredmény ez a lazacos ravioli lett és egy elhatározás: mától mindig lesz itthon napraforgókrém! 🙂

Hozzávalók:
Ravioli: 40 dkg liszt, 4 tojás
Töltelék: 2 közepes hagyma, 35 dkg zeller (hámozva mérve), 1 teáskanál só, 2 evőkanál Donum Terrae napraforgókrém, 1 késhegynyi cayenne bors
Mártás: 10 evőkanál töltelék, 1,5 dl tejszín, 3 dkg vaj
Házi ricotta: 0,5 liter tejsavó, 2 dl zsíros (lehetőleg házi) tej, 1 mokkáskanál só
20 dkg füstölt lazac, 1 csokor medvehagyma, 1 csokor friss zsályalevél, 5 dkg vaj

A raviolihoz a tojást az átszitált lisztben formált mélyedésbe teszem és tésztát gyúrok belőle. A kész tésztát 30 percre nejlonba csomagolva beteszem a hűtőbe.
A házi ricottát előző nap elkészítettem, a tejsavót kb 35 fokra melegítettem majd hozzáadtam a sót és a tejet. Amikor épp megjelenne a szélén az első forrásra utaló jel, de forralni nem szabad (!), akkor leveszem a tűzről, szűrőtál felett egy gézbe kötöm és felakasztom, hogy lecsöpögjön.

A töltelékhez a hagymát felaprítom, kevés olajon megdinsztelem, majd hozzáadtam a megtisztított és felkockázott zellert és a sót és annyi vizet, hogy épp ellepje. A zeller mikor megpuhul, elforraltam róla a maradék vizet. Botmixerrel pürésítettem, majd belekevertem a napraforgókrémet és a cayenne borsot. (bevallom, ezt a krémet, már simán, magában elkanalaztam volna, annyira finom volt 🙂 )

A tésztát kinyújtottam, megtöltöttem a krémmel és szép nagy kocka alakú raviolikat vágtam belőle, én ilyet Olaszországban ettem eddig csak és imádtam ezeket a nagy méretű kockákat. Nekem ebből az adagból 18 nagy kocka lett. Forró sós vízben kifőztem.
A megmaradt kb 10 evőkanálnyi krémet egy sűrű szitán átpasszíroztam, majd felmelegítettem, hozzáadtam a tejszínt, összeforraltam és a legvégén került bele a vaj, ami felolvadt a forró mártásban.

Míg tálaltam a tésztát, a zsálya levek a forró vajban 2-3 perc alatt ropogósra sültek.

Tálalás: 4-5 raviolit a tányérra helyezve kevés mártással meglocsoltam, úgy hogy mellette is legyen a mártásból, a füstölt lazacsíkokat feltekertem, a medvehagymát durvára vágva kis kupacot képeztem, erre került a házi ricotta felhő, pont annyi, ahány ravioli van a tányéron. Végül a ropogós zsályalevelek koronázták meg a tésztát.

Köszönöm, hogy részese lehettem a játéknak, számomra egy új íz került fel az étlapra!