Az előző posztban a klasszikus cvekedliről írtam, ám a II. Budapesti Halfesztivál hatására újítottam rajta egy kicsit… Nekem nagyon ízlett, nem cserélem le a retro káposztást erre, de időnként egy kis színesítés gyanánt ez is egy jó lehetőség…

Az étel ötlete a Halfesztiválon elfogyasztott halas-káposztás rétesből ered, remek volt a pirított káposzta és a hal együtt a töltelékben. Hamarosan az is elkészül majd, de most idő és hal hiányában csak egy picit csavartam a dolgokon.

Hozzávalók: Káposztás cvekedli, adagonként 3-4 csík olajban eltett szardella csík, kapribogyó

Az elkészült káposztás cvekedlibe 2-3 csík apróra vágott szardellát kevertem, majd tányéron a másik két csíkkal díszítettem és kapribogyót tettem hozzá.
Fantasztikus ízvilág, mindazoknak, akik szeretik a különleges ízeket!

A II. Budapesti Halfesztiválról sajnos már nem tudok olyan pozitívan nyilatkozni, mint a fentebb a rétesről… 3 pozitívum volt benne:
1. csodás délutánt töltöttem barátnőmmel Markával, a Marka boszikonyhája blog írójával
2. nagyon sokat nevettünk, még a bosszantó dolgokon is, márpedig azt tudjuk, hogy a nevetés sok-sok pozitív energiával tölti fel az embert :)3. nem esett az eső és mivel délben voltunk, nem volt tömeg

Na jó, ennél egy kicsit többet is adott a fesztivál, de őszinte leszek, nem annyit, mint vártam. Marka nagyon részletesen beszámol róla itt, olvassátok el, igazán egyet értek vele, az alábbiakban már csak a nagyon személyes véleményem olvasható.

Az, hogy egy Halfesztiválon mit keresnek a szappanos, sapkás, cukorkás árusok, amik a legnagyobb jóindulattal sem párosíthatók a halhoz elkeserít, de tudjuk a helypénzt be kell szedni, ha nincs elég “halas”, jöhet bárki. Ami sokkal jobban bánt a szervezetlenség, a rendszertelenség, a “kicsik” eldugása, hogy alig lehet megtalálni a tuti jó kis pisztrángos éttermet, hogy véletlen botlasz csak bele a Halház-ba, pedig náluk legalább volt érdekesség, tájékoztatás és minőségi áru! Engem leginkább az bánt, hogy bár a kárászról szólt elméletben a fesztivál, de azon kívül, hogy ha volt pénzed kóstolhattál kárászt (amitől persze egy életre elment a kedved a kárász evéstől), de semmit, az égvilágon semmit nem tudtál meg a kárászról… Nem hiszem, hogy a budgetbe nem fért volna bele egy-két tájékoztató tábla kihelyezése legalább… Egy akvárium felállítása, hogy nézd, ilyen szép ez a hal… és tudnám még sorolni. Szívesen segítenék a szervezőknek, de sajnos nem hiszem, hogy kérnének belőle….

Nem, nem ment el a kedvem és ha lesz jövőre is elmegyek és őszintén bízom benne, hogy látok majd valami újat, valami pozitívat!

Az alábbiakban néhány kép, mert jól éreztük azért magunkat, de ez nagyrészt nem a fesztiválon múlt:

A Vörös Homár osztrigái csodásak voltak

Marka gyorsan kóstolt is 🙂 Na jó, én is, de magamat nem fotóztam 🙂

Marka batyus-bálba készül 🙂

Gondoltam beleugrok… de nem volt szimpi 🙂

Ettől elborzadtunk… Nemes halak méltatlan helyen….