Mindig felmerül a kérdés így Húsvét után, hogy mi legyen a sorsa a megmaradt sonkának, tojásnak? Részben nem is értem ez miért kérdés, hiszen mindkettő remekül felhasználható számos ételhez, másrészt élvezettel ötletelek persze én is 🙂
Tegnap került megrendezésre a II. Varázskemence Napja elnevezésű rendezvény, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Kollégium udvarán. Az idén sem tudok mást mondani, fantasztikus nap volt, fantasztikus emberekkel 🙂
Tudom, hogy nem mindenki szeret hajtogatni, de szép levelesen szétváló, réteges pogácsát mindenki szereti 🙂 Hát, ezért néha áldozatot kell hozni, kicsit áldozva az idő és a hajtogatás oltárán… a végeredmény és a bezsebelhető dicséretek mindenképp megéri!
Március 15-e sok szempontból szívemnek kedves ünnep. Szeretem a történelmet és különösen szeretem az 1800-as éveket. Ha abban a korban éltem volna, biztos a március ifjak közt lettem volna 🙂
Nem, az idén már nem sütök… mondtam ezt két napja, de az élet, ahogy szokott közbe szólt… Na jó, most nem durván és nem is képletesen, de megláttam egy pogácsát és azt gondoltam, ezt nagyon, de nagyon ki kell próbálni… most! 🙂
Évek óta szerepel a szilveszteri ajánlatokban ez a malac fejecskét formázó pogácsa. Illetve ez és társai, mert mindenki egy kicsit egyedien alkotja meg, mind formázásban, mind ízvilágban. Gondoltam az idén én is csinálok malacokat, hogy malacom legyen jövőre 🙂
Szeretem az olyan recepteket, amiket elő lehet készíteni és mondjuk másnap reggel frissen sütve kínálni. Nos, ez a pogácsa is olyan, remek lesz, ha este összeállítjuk, berakjuk a hűtőbe és másnap sütjük…
Gyors túrós pogácsa, lassan készülő bejegyzés… Egy hete sütöttem ezt tényleg egyszerűen elkészíthető pogácsát és eldugtam belőle 4-5 darabot egy fém dobozba, hogy kipróbáljam, tényleg napok múlva is puha-e…
Most igazán olyan időjárás van, hogy június ide vagy oda, nem szentségtörés begyújtani a sütőt, sőt kifejezetten jólesik a belőle áradó meleg…
Mostanában a hungaro mém jegyében fekete bajusz kerül a legkülönbözőbb dolgokra, emberekre, tárgyakra, bármire… Vannak köztük igazán szellemesek, de az biztos, hogy az enyém a legfinomabb 🙂
Örök dilemma számomra, hogy töpörtyű vagy tepertő? A családban hívtuk így is, úgy is, ráadásul ez még csak nem is volt vidékhez köthető, kinek mikor hogy jutott eszébe 🙂 No, azt hiszem ezt a jó szokást fogom én is továbbvinni, mikor melyik jut eszembe, mindenki nézze el nekem ebbéli következetlenségemet…
Egy kártya- vagy társasjáték party elengedhetetlen kellékei: sör és tökmagos pogácsa. Védjük a férfiak egészségét, miközben ők azt hiszik kényeztetjük őket 🙂
Ebben a hideg, szeles időben igazán jól esik egy pohár forralt bor, de ha már borozunk, akkor kell egy kis rágni való…
Vagy pogácsák, ha szaggatóval daraboljuk és nem késsel, nekem az egyszerűség és a gyorsaság volt itt (is) a lényeg. Természetesen csak az után, hogy fel akartam használni a tepsiből a rengeteg maradék burgonyát:)
