Az történt, hogy liszt nélküli diós kekszet akartam sütni, mert beleszerettem az új keksznyomómba és most minden nap kekszet sütök 🙂 Mivel Édsanyának vigyázni kell a cukrára, így a liszt és a cukor nem barátunk, ha számára készül valami finomság….
Gondoltam majd jól kiokoskodom, hogy liszt nélkül készüljön a kekszem, egy kevés eritrit és dió segítségével… Jól okoskodtam, de elszámoltam magam… Kihagytam a számításból a dió olajosságát és keksz helyett egy nagy tepsi fortyogó massza sült… A végén nem azért drukkoltam, hogy jól sikerüljön, hanem azért, hogy ne fortyogja le magát a sütőlemezről 🙂
Hogy miért teszem mégis köz kinccsé? Részben azért, hogy a kételkedők is lássák, én sem vagyok tökéletes, nálam is vannak fázisok, míg eljutok egy-egy új dologhoz 🙂 De van, hogy csak úgy simán odaégetek valamit 😛
Másrészt egy csoda finom dolog lett a végeredmény, ha még ha nem is szép 🙂 Először arra gondoltam jó lesz pohárkrémbe roppanós rétegnek, de annyira finom volt, hogy elroppant se perc alatt így is a tányérkáról 🙂 Egyébként nagyon hasonló az általunk nagyon kedvelt moszkauerhez, de azért az egy kicsit bonyolultabb. Hamis moszkauernek viszont elmegy 🙂 Ha valaki az igazit szeretné kipróbálni, akkor Dina receptjét jó szívvel ajánlom hozzá!
Szóval nézzük azt az elrontott kekszből született diós csodát 🙂
Hozzávalók: 35 dkg darált dió, 20 dkg vaj, 10 dkg eritrit (vagy porcukor), 1 narancs kifacsart leve és reszelt héja, 2 evőkanál tápióka keményítő
A hozzávalókat összegyúrjuk és egy fél órára hűtőbe tesszük.
A sütőt 160 fokra előmelegítjük és a keksznyomót megtöltjük a masszával és kinyomjuk vele a sütőlemezre a kekszeket. Természetesen ez a lépés kihagyható, mivel a végeredmény tekintetében nincs jelentősége 🙂 Teljes lelki nyugalommal formálhatunk egy rudat a masszából, amiből olyan vékony szeletek vágunk amilyet csak tudunk, hiszen az a jó, ha vékony lapocskák lesznek a végeredményben. Egymástól kb 1 cm-es távolságra lerakjuk a korongokat, betoljuk a tepsit a sütőbe és 10-15 perc alatt megsül a roppancs. Ha szétválaszthatók a korongok, akkor kihűlés után szétválasztjuk, ha nem, akkor darabákra tördeljük, ahogy én is tettem:
A darabkák mellett volt azért néhány korongom is:
Bár nem ez volt a cél, de biztos, hogy készítek még ilyet, mert nálunk nagyon nagy sikere volt 🙂 Időközben elkészült a liszt mentes diós keksz is, hamarosan hozom a receptjét!
