Kinéztem egy csillag kiszúró szettet, kifejezetten az fogott meg, hogy ilyen fenyőkkel reklámozták, de elég borsos ára visszatartott a vásárlástól 🙂 Aztán az egyik nagy áruházban szembejött velem egy hasonló szett, így nem is tétováztam, tudtam mi lesz az első amire használni fogom!

Tavaly is ehető díszek voltak a karácsonyi asztalon, gondoltam az idén ilyen fenyőkből fogom a dekorációt megcsinálni. De nagyon jól mutat egy mézeskalács ház kertjében is 🙂

Dina mézes receptjét próbáltam ki hozzá, hiszen most azonnal ehető mézeseket szerettem volna és nem is csalódtam benne 🙂

Hozzávalók: 36 dkg liszt, 14 dkg vaj, 20 dkg méz, 2 tojássárgája, 1/2 teáskanál szódabikarbóna, csipet só, 4 teáskanál mézes fűszerkeverék

A szárazakat elkevertem, hozzá morzsoltam a vajat, majd rácsorgattam a mézet és a tojássárgáját, és gyorsan összegyúrtam a tésztát.
Azonnal nyújtható, szaggatható nem kellett behűteni előtte, de nem árt neki 🙂

A sütőt előmelegítettem 170 fokra, és a különböző méretű csillagokat külön sütőpapíros  tepsikre rakva pár perc alatt megsütöttem őket (6-8 perc). Nem szabad megbarnulnia, bár egy adagot nekem sikerült a kelleténél tovább sütnöm, mert kutyagyerek túl közel merészkedett a már sütőn kívül illatozó tepsihez 🙂 Persze nem baj, hiszen a fenyők sem egyformák, így legalább színesebb lesz az erdőm 🙂
Ahogy Dina írta: “Akkor jó, amikor a tetejét megérintve még puha, a széle még nem barna. Kivéve a sütőből, saját  hőjétől megszilárdul.”

A kisült csillagokat egy saslik pálcára húztam még langyosan, így könnyű őket átszúrni.

Díszíthetjük tojásfehérjéből készült mázzal, gyöngyökkel, akár zöld ételfestékkel, én maradtam a natúr változatnál, nekem igazán így tetszenek, egy kis porcukor hóval 🙂