
Ahogy az előző részben írtam, megszületett a döntés, hogy megszületik a Tepszi Ételbár… Akkor még azt gondoltam, ezt a döntést meghozni volt a legnehezebb, utána minden egyszerű lesz… én kis naiv… 😀
Nehéz leírni és szavakba foglalni azt a pillanatot, amikor megkaptuk a kulcsokat és édes kettecskén kinyitottuk először az ajtót és körbe mentünk (már sokadszor, de ez mégis más volt) az üzletben…
- Először nyílik saját kulccsal az ajtó 🙂
- Elhiszed, hogy megcsináljuk? 🙂
- A büszke kulcs tulajdonos 😉
- Először záródik saját kulccsal az ajtó 🙂
Mutatok néhány képet, mert természetesen körbe fotóztuk – olyan vagyok, mint a kutyák, csak digitális változatban, ők körbe pisilik az új helyet, hogy megjelöljék a területüket, én körbe fotózom 😀
Aki nem szereti a narancssárga színt, ne nyissa meg a galériát, itt bizony tömény narancssárga minden, még a plafon is 🙂 na jó, a hátsó helyiségek nem, de akkor is…
- Bizony, még a pult is narancssárga 🙂
- az a jó kis gyros sütő 🙂
- még egy kis narancssárga fal 🙂
- az üvegen a felíratok is a kedvenceim 😉
- A pult mögött is van egy kis narancssárga 🙂 s kockás nejlon…
- Ha igazi főnök leszek, majd itt ülök az irodában 😉
- a “zöldséges”
- a mosdó ajtó 🙂
- a “húsos”
Azt terveztük, hogy szépen kitakarítunk, átfestjük és kinyitunk… Hát igen, tényleg naiv voltam, mert amikor elkezdtünk takarítani, rá kellett jönnünk, hogy ide a festés nem elég…
Sose, értitek, SOHA ne költözzetek gyrosos helyére 😀 Nem csak a tömény narancssárga miatt 😉
Az elkövetkező néhány napra, egész pontosan inkább hétre, beköltöztünk a kis üzletünkbe. És nem csak mi… Nem tudok elég hálás lenni a barátainknak, akik első szóra jöttek és segítettek! Mozsi és Árpi, nélkületek még ma sem lennénk kész, KÖSZÖNJÜK!
Először takarítottunk, pontosabban amit lehetett zsírtalanítottunk… ez is eltartott néhány napig, aztán előzetes terveinkkel ellentétben padlótól plafonig kicsomagoltuk az üzletet és újraterveztük…
- “ne izgulj, megtalálom alatta a palacsintasütőt…”
- és megtalálta! 🙂
- Zsíroldó gyárat kéne venni 🙂
- Jó kalapja van, igaz? 🙂
- ááá, nem sokat zsíroldózott a drágám 😀
Mindeközben én megszabadítottam a kirakatott a matricáktól
Az üzletet pedig a tapétától 🙂
- alakul…
- már nincs sok hátra…
- áááá, nem vagyok kétségbeesve… ááá, dehogy, rosszul látod 😀
- narancssárga mentes övezet
- kiskakas, akarom mondani tyúkocska a szemétdombján 🙂
- még mindig van egy kis narancssárga 😀
- Mozsi is mindig talál valamit 🙂
- ezzel a ragasztási technikával nem csoda, hogy a kezünkben maradt a lábazat 😀
- Sehol egy kis szín… Ne vegyünk egy kis narancssárga festéket? 🙂
Hát, így alakul a mi kis üzletünk… Bár voltak pillanatok amikor megfordult a fejemben, hogy mekkora őrültség volt belevágni, de ezek valahogy mindig tovatűnő pillanatok voltak csak… Hihetetlen így visszanézve a képeket, hogy honnan indultunk, mennyit dolgoztunk az elmúlt hetekben… P. energiája végtelen ha az üzletről van szó… Ha lehet, még nálam is lelkesebb és már nagyon várjuk, hogy előttetek is kinyithassuk az ajtót.
De addig még egy következő bejegyzésben megmutatom majd, hogy nem csak rombolni, de építeni is tudunk 🙂
Ha nem szeretnél lemaradni semmiről velünk kapcsolatban, itt tudsz csatlakozni FB közösségünkhöz: Tepszi Ételbár