Bár délután már kisütött a nap, tegnap este mégis fázós hangulatban néztünk össze a vacsora tervezésekor… Sütni kéne valamit, ez volt az első gondolatom, majd bevillant, hogy láttam a közösségi oldalon egy somogyi krumpliprósza elnevezésű ételt, ami már akkor felkeltette az érdeklődésem.

Még van itthon néhány szem öreg krumpli, így gyors elhatározás következett, hogy a Facebookon oly népszerű Gyomro-Sokk magazin Katájának nagymamája által készített somogyi krumpliprósza elkészüljön vacsorára… merthogy Katánk azt írta, csakis az öreg krumpli a jó krumpli, azt meg ugye tudjuk magunktól is, hogy öreg krumpli nem vén krumpli…

Nos kérem, ez az étel valami fantasztikusan finom, laktató és nem utolsó sorban zseniálisan egyszerű! A fotókért elnézést, de hideg is volt, éhesek is voltunk, ráadásul oly késő este volt, hogy a fényképezésre ennyi maradt 🙂 De így legalább teljesen életszerű 🙂

Hozzávalók: 5-6 nagyobb szem burgonya (új krumpliból nem jó!), 2 tojás, kb 5-6 dl tej, 1 dl olaj, kb. 40-50 dkg liszt (annyi liszt, hogy jó sűrű palacsintatészta legyen a végeredmény), só, 1 pohár tejföl és zsiradék a tepsi kikenéséhez (én libazsírt használtam)

A nyers krumplit nagyjából 3mm vastagon (vagy vékonyan, kinek hogy tetszik) felkarikáztam, és beborítottam vele a kizsírozott tepsit. Megsóztam, majd erre öntöttem annyi palacsinta tésztát, ami éppen ellepte a krumpli karikákat. Nekem két tepsinyi lett ebből az adagból, de ezt a tepsi nagysága is meghatározza. Az a jó, ha semmi sem áll benne vastagon, tehát egy réteg krumpli, egy réteg palacsintatészta. Amúgy is a jól sült széle szerintem a legfinomabb! 🙂
A palacsintatésztához a hozzávalókat összekevertem a robotgéppel és ebbe is került egy csipet só. Nem, nem lesz túl sós, a krumpli issza a sót és kell hogy íze legyen.

Amikor már tepsiben a krumpli, rajta a tészta egy kanállal tejföl pöttyöket szórtam rá, na jó ezek inkább tavak, mint pöttyök, de így finom 🙂
170 – 180 fokos sütőben pirosra sütöttem.