Na jó, nem egészen, csak az Óbudán található Sushi Sei Étterembe vitt az utunk, de komolyan egy másik világba csöppentünk, amikor átléptük az étterem küszöbét. Egy falat Japán itthon, de a Sushi Sei jóval több annál!

Györgyi barátnőmmel (aki szinté lelkesen ütögeti a klaviatúrát gasztro témakörben itt olvashattok tőle), szokásunkká vált, hogy időnként kalandra indulunk, felfedezve egy-egy új éttermet vagy épp kalandozunk egyet a különböző kultúrák íz élményei között. Mivel mindketten rajongunk a japán kultúráért, egyértelmű volt, hogy ezt az ízélményt a Sushi Seiben szeretnénk átélni.

Az étterem nem új Sei Séf már hosszú évekkel ezelőtt meghódította Budapestet, de új helyre költözött, ahol nagyon letisztult, autentikus környezet került kialakításra. Direkt egy olyan időpontot választottunk, amikor kevesebben vannak, hogy igazán ki tudjuk élvezni a hely adottságait.

A hangulatos étkezést vagy akár társasági események megtartását külön szeparált boxok is segítik, mi is egy ilyenben foglaltunk helyet

A képen látható üres asztalunk hamarosan roskadozó finomságokkal, valamint szebbnél szebb japánból importált porcelánnal telik meg, ráadásul úgy, hogy szinte észre sem vesszük a szorgos és segítőkész személyzet munkáját. Viszont ha kérdezünk, udvarias és nagyon szakszerű segítséget kapunk 🙂 Mi pedig kérdeztünk, mert elvesztünk az elképesztően széles választékban 🙂 Már az ital kiválasztásánál is segítséget kértünk, amit nem bántunk meg, mert egy nagyon finom pirított rizzsel készült zöld teát kóstolhattunk.

Az étlap nem csak bőséges, de szerencsénkre fotókkal is gazdagon illusztrált, így kicsit könnyebb a választás 🙂 Míg válogatunk megérkezik a gyomrunkat felkészítő vendég köszöntő falatka, szezámmagos lazac falatok formájában…

Megérkezett a lazac és megérkezett a pálcika is 🙂 Igen, szeretnénk kipróbálni, ha egy mód van rá, itt nem szeretnénk villával enni, inkább küzdünk 🙂 Hiába, nekünk ez nem mindennapos, viszont kedves segítséget kapunk tanácstalanságunkat látva, írtó ügyes kis szerkezetet hoznak, amivel már tényleg gyerekjáték a pálcikával étkezés:

Mivel sok mindent szeretnénk kipróbálni, így egy Lunc Bento-ra esik a választásunk, ebben ízelítőt kaphatunk többféle fogásból. Természetesen azt mondanom sem kell, hogy Mizo levessel kezdjük az étkezést.

Miután sikeresen elfogyasztottuk -pálcikával! – életünk legfinomabb mizo levesét, már kacsingatunk is a dobozba, ami tele van finomságokkal… Én nagyon szeretem a nyers lazacot, Györgyi kicsit húzza az orrát, majd kóstolás után alkudozni kezdünk az utolsó lazac falatkán, hogy kié is legyen 🙂 Én ennyire friss halat csak akkor kóstoltam, amikor az orrom előtt szedték le a hajóról és és vágtak egy darabkát nekem belőle… Azt hiszem ekkor kezdődött a visszavonhatatlan szerelem a lazac és köztem, és ez a Sushi Seiben elmélyülni látszik 🙂 Nem is állom meg, hogy ne kérdezzek rá, hogy lehet ma Budapesten ilyen jó árut beszerezni? De a válasz szinte magától értetődik, Sei Séf nagyon igényes, csak a legjobbal dolgozik.

A makis tálról is gyorsan fogynak a kis tekercsek, ízük, állaguk egyaránt olyan nagyon rendben van, hogy csak szuperlatívuszokban tudok mesélni róla 🙂 Gyorsan leürítjük ezt a tálat is, sőt a salátás tál sem marad érintetlen, aminek külön érdekessége Séf különleges szósza… Sajnos a titkát nem sikerül megfejteni, de fantasztikusan finom ízvilág és remekül passzol a zöldségekből és gyümölcsökből álló salátához.

Tulajdonképp ezen a ponton mondhatnám, hogy jól laktam, de az az igazság, hogy kései ebéd lévén, még szeretnék valamit kipróbálni, így megfűztem Györgyit, hogy egy igazi Japán specialitást még kóstoljunk meg, hiszen “csak” egy leves… Hát látván, hogy milyen tartalmas leves, a mi gulyás levesünk elbújhat mellette 🙂

Kis adagot kértünk ketten, majd elosztjuk alapon… Hát, őszinte leszek, nem tudtuk megenni… Fantasztikus ízek, udon tészta, rák, friss zöldségek, tojás, kagyló, lazac… Szerintem ez a kis adag leves nekem önálló fogásként elég lett volna ebédre, bármilyen kései ebéd is volt 🙂 Szerencsére nagyon készségesen csomagolják el a kis maradékunkat, így Györgyi lányának is jut egy kis kóstoló a mi kis kalandozásunkból. A leves mellé érkezik még egy specialitás, a kimchi

A kimchi egy csípős, erjesztett káposzta, aminek jó íze, jól passzol a leves picit a mi ízlésünkkel talán édeskésnek tűnő ízéhez. Itt jegyzem meg, hogy ebben a levesben annyi minden volt, hogy abszolút nem a leves jutna róla eszembe, talán a lé volt a legkevesebb benne, így itt is jól működött a pálcika a fogyasztásához…

No, azért elárulom, Györgyim is megküzdött a pálcikás levessel 🙂

Egy szó, mint száz, a hely elvarázsolt (biztos, hogy visszatérek még), az ételek finomak, frissek és nehéz a választás, hogy mit is kóstoljon az ember lánya 🙂   Desszertet azonban nem olyan nehéz választani. Látványos és kifejezetten európai desszert kínálat egyetlen hibája (na jó, csak az én szempontból), hogy mindegyik desszert tartalmaz tejet. Így Györgyire hagytam a választást, hiszen én csak szemlélője lehettem innentől az eseményeknek. A választás egy zöld teás sajttortára esett, ami nem csak a szemet, de az ízlelő bimbókat is elkápráztatta.

Én kissé kárpótoltam magam a desszertért és nem távoztam üres kézzel az étteremből 🙂 Magammal hoztam egy sushi boxot, ami egyébként kiszállítással is rendelhető, sok egyéb az étterem étlapján megtalálható finomsággal együtt!

 

Mint minden, így a box is frissen készül, egy kicsit még volt időnk szétnézni, beszélgetni 🙂 Ekkor fedeztük fel, hogy az étteremben nem csak kiállítás várja a látogatókat (időről időre más és más kiegészítő programok vannak), hanem gondoltak a gyerekkel érkezőkre is, a lurkókat egy nagyon kedves gyerekszoba várja, amennyiben megunták a szülők hosszúra nyúló étkezését, itt elfoglalhatják magukat.

Hát, így jártunk mi (egy kicsit) Japánban 🙂 Nagyon remélem, hogy sikerült felkelteni minden Japán iránt érdeklődő, ízeit megkóstolni vágyó olvasóm érdeklődését ez iránt a rendkívül impozáns és autentikus étterem iránt.
Az étterem FB oldalát érdemes követni, hiszen sok rendezvénnyel, work shoppal igyekeznek megismertetni mindenkivel nem csak az ízeket, de Japán kultúráját is.