
Nyaralás címén szilvalekvárt főztünk:) A három napos családi összefogásban készülő lekvár még akkor is kedvencünk lenne, ha nem sikerült volna ilyen finomra:)
Nyaralás címén szilvalekvárt főztünk:) A három napos családi összefogásban készülő lekvár még akkor is kedvencünk lenne, ha nem sikerült volna ilyen finomra:)
Cukkini szerelem. Hát igen, kicsit pirulósan ugyan, de be kell valljam ez már szerelem… A vonzalom régóta tart, eleinte csak barátkozva, kóstolgatva, ahogy mások is, rántva, töltve, esetleg lecsóba… Aztán egyre közelebbi lett az ismeretség, egyre több oldaláról ismertem meg, készültek mártogatósok, raguk, pörkölt, fasírt félék, lapcsánka, stb. Először óvatosan közeledtem, aztán elért a vég… ez már szerelem 🙂
A hétvégén megcsapott az ősz szele… na, jó nem a szele, szerencsére szél nem volt, inkább a hideg esték voltak azok, amelyek bizonyosságot hoztak, nem csak a naptár szerint van ősz. Márpedig ősszel szüret van, ha szüret van szőlő van, ha szőlő van, akkor használjuk 🙂
Ez a blog egy önvallomás. Vallomás magamról, a konyhámon keresztül… Szonátákra bontva…
Szonáta az étkekről amiket szeretek, azokról akiknek főzök, amiket Ők szeretnek, a saját szimfóniám részecskéiről:)
Az vagy, amit megeszel… – tartja a mondás. Az is Te vagy, amit és ahogy megfőzöl… – mondom én.
Pici gyerekkorom óta a konyhában sürgölődök. Sosem tanultam, csak figyeltem. Volt egy falusi és egy városi nagymamám, volt sok-sok utazásom… Itt idővel minden megjelenik. Imádott nagyanyáim receptjei épp úgy helyet kapnak majd, mint a nagy csavargások során ízlelt és megtanult vagy csak éppen leutánozni próbált ételek… Beszélgetések, életérzések, melyek ízekben jelennek meg.
“Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! Adj lehetőséget a sikernek, hogy bekövetkezzék! Lehetetlen megnyerni a versenyt, ha nincs bátorságod odaállni a rajthoz, lehetetlen bármiben is győznöd, ha nincs bátorságod harcolni. Nincs tragikusabb, mint az olyan ember élete, aki megálmodott valamit, de aki állandóan csak vágyakozik, reménykedik, és sosem ad lehetőséget az álmának, hogy megvalósuljon. Egy pislogó álmot dajkál, de nem tesz semmit, hogy a parázs lángra lobbanjon.” -Richard M. DeVos
És még egy számomra nagyon kedves idézet:
„A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, márpedig népünk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a napi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történeti és irodalmi közleményekben, de ezek a legtöbb esetben elhanyagolt, hiányos és felületes rövid feljegyzések, pedig fentiek népi jellemünknek színes és jellegzetes elemei. Konyhánk, ételeink, akárcsak a zenénk, a nyelvünk, elütnek a nyugati népekéitől, azonban ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk azt is, hogy nem a magyarság hátrányára. Mindezt ismerni nemcsak érdekes, hanem hasznos is.” – Gundel Károly
Ha kérdésed, kérésed van felém, bátran keress meg, szívesen segítek:
info@eletinfo.hu