Ismét nálunk gyűlt össze a férfinép egy kis hétvégi játékra… Igaz mára a póker vagy egyéb kártya játékokat ledöntötte a trónról a játékgép és a hozzá tartozó focis és egyéb játékok, de a lényeg nem változott, Párom és barátai alkalmanként egy szombat estére birtokba veszik a nappalit 🙂

Persze amíg a fiúk a karácsonyra “közös ajándék lesz, jó kicsim?” címszó alatt beszerzett x-boxot nyúzzák, enyém a konyha. A “közös ajándék”-hoz azért még annyit hozzáfűznék, hogy szerintetek melyik játék érdekel engem ezek közül: foci (vagy 3 féle), karatés-verekedős-öldöklős, bokszolós… Na jó, van egy autóversenyes is, azzal mentem már pár kört, de igazán lázba nem hozott. Jaj, még egy sztori a játékhoz: Aki közelebbről ismer, tudja, megszállott mackó gyűjtő vagyok. Párom egyik este nagy lelkesen jön hozzám, hogy: “Gyere, találtam egy macis játékot” No, nézzük – gondoltam, végre valami amivel talán én is ki tudom próbálni az ajándékom 🙂 Aha, a játék valami “bear killer”, amiben ugyan tényleg nagyon jópofa maci figurák vannak, de a lényeg az, hogy öldöklik halálra egymást… No, köszi, ezt még medvés változatban sem 😀

Így esett, hogy kiszorultam a konyhába, míg ádáz csata és fergeteges focimeccs zajlott a nappaliban 🙂 Gondoltam, legalább megetettem a “kifáradt” népet, hogy valami élvezet nekem is legyen benne 😀

Hozzávalók: 65 dkg liszt, 1,5 dl tej, 20 dkg túró, 1 dl kefir, 1 tojás, 1 cs szárított élesztő, 1 kávéskanál nádcukor, 1 kávéskanál só
Töltelék:15 dkg főtt (levesben) marhahús, 2 evőkanál tejföl, 1 evőkanál mustár, 1 tömlős sajt, só, bors, apróra vágott metélőhagyma
A tetejére: 1 tojás, 10 dkg reszelt sajt

A cukrot langyos tejben elkeverem, hozzáadom az élesztőt és hagyom, hogy életre keljen. A lisztet beleszitálom a kelesztőtálba, beleöntöm az élesztős tejet, majd sorban a többi hozzávalót és egy rugalmas tésztát dagasztok (dagasztatok a géppel 🙂 ) belőle. Olyan a tészta, hogy összeáll, elválik az edény falától, de ha hozzáér az ember, akkor kicsit még ragadós érzése van, de ez így jó! Pici liszttel meghintem a kelesztőtálat, bele a tésztát, a tetejére is egy leheletnyi liszt és következik meleg helyen bő fél óra kelesztés.

Közben elkészítettem a tölteléket, ami nálunk most a vadas marhához készített hús maradéka volt, a hűtőben található ezzel-azzal kiegészítve 🙂 A húst apróra vágtam és összekevertem az összes hozzávalóval.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítottam és 6 cipóra vettem. Egyesével nagyjából kör alakúra nyújtottam a cipókat, úgy 4-5 mm vastagon és négybe vágtam átlósan. A szélesebb végükre halmoztam a töltelékből, a két szélét kicsit behajtottam és feltekertem.
4 cipót használtam fel a töltelékhez, tehát 16 jó kis duci kiflim lett. Ezeket letakartam és pihenni hagytam, amíg a sütő bemelegedett 200 fokra, lekentem tojással, megszórtam a reszelt sajttal és bedugtam a sütőbe, amit azonnal visszavettem 180 fokra. Kb. 20 perc alatt megsültek.

Ez a tészta azért is jó, mert édeshez, sóshoz egyaránt használható, úgyhogy mindjárt mutatom, hogy míg a fiúk hangos dörmögések közepette befalták a húsos kifliket, mi lett a sorsa a maradék két cipónak 🙂