A múlt heti Konyhakiállításról azért nem jöttünk haza üres kézzel, régi vágyam volt, hogy cseréptálban is kipróbáljam a kenyérsütést, így egy nagyon szép Pataki kenyérsütővel leptem meg magunkat…

Szintén dédelgetem magamban, hogy kipróbálom az igazi kovászos kenyeret, de eddig csak a gyors kovásszal dolgoztam. Gondoltam összekötöm a kellemest a hasznossal és fejest ugrom a mély vízbe… Van egy nagyon megbízható receptem, még évekkel ezelőtt állt össze ez az arány és nagyon bevált, így erre esett a választásom, csak a gyors kovászt cseréltem fel benne egy 12 órásra.

Hát bevallom, elsőre nem sikerült… Meg is mutatom, hiszen vallom, hogy a sikerhez vezető út néha rögös, nekem sem sikerülhet minden, de újra kell próbálkozni, nem szabad feladni.

Ilyen lett az első kenyér a cserép edényben sütve:

Az íze remek volt, el is fogyott hamar, de a külseje nem az igazi…
Nos, gyors kupaktanács a kenyeres csoportban a FB-on, Limara szerint túl kelt, Neki elhiszem, bár az ízén nem éreztem. Az viszont tény, hogy kicsit többet pihent a formában a kelleténél, mert közben mást is sütöttem… Aztán valaki bedobta , hogy lehet hogy a formázással van baj. Bevallom, eddig a formázásra nem fektettem nagy hangsúlyt, de mindig tanul az ember, úgyhogy segítségül hívtam jó barátom a Google-t 🙂 Sok videó van fent az interneten kenyérformázás témában, és Limaránál is van egy egészen részletes fázis fotókkal ellátott leírás. Hát, volt mit tanulni ezekből!

Az egyik legfontosabb, amit most már tapasztalatból is elmondhatok, hogy KELL a penge a bevágáshoz, a kés bármilyen szuper és éles, nem hozza azt az eredményt.
No és akkor a recept, amely másodjára már egészen pofás kenyérkét eredményezett:

Hozzávalók:
Kovász: 20 dkg félfehér liszt, 2,5 dkg élesztő, 2 dl langyos víz

40 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt, 20 dkg félfehér liszt, 1 evőkanál só, 2,5 dl víz, 2 evőkanál olaj + 10 dkg napraforgó bél

Kovász készítésre is többféle elgondolás kering, én azt választottam, hogy este egy fakanállal összekevertem a hozzávalókat a kelesztőtálban, majd sorsára hagytam éjszakára a konyha pulton.  Reggel pedig szépen összedolgoztam a többi hozzávalóval.
Plusz élesztőt én nem raktam bele, hanem langyos vizet használtam a dagasztáshoz, szépen felébresztette a szundikáló kovászt.
A dagasztás után 30 percre meleg helyre tettem, ennyi idő alatt szépen megkelt a tészta. Ekkor átforgattam, kicsit kinyomkodtam belőle a levegőt és újabb 30 perc pihenőt kapott.
Amikor letelt a második 30 perc, megformáztam a kenyeret, bevagdaltam és a Pataki tálba tettem, kb 20 percre, míg a sütő belemelegedett. Ekkor a tál tetejét kiöblítettem vízzel, ment a helyére, fedőstől pedig a 230 fokos sütőbe. 10 perc után lejjebb vettem 190 fokra a sütőt és kb 40 percet sült, az utolsó 10 percet fedő nélkül.

Szerintem ez már egy igazán szép kenyérke lett, amolyan igazi tavaszváró 🙂

A friss kenyér illatát tényleg csak az íze múlja felül, mindenkit bíztatok a kipróbálására!