Nagyon szeretem a vad ételeket, valószínűleg azért, mert gyermekkoromban abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Nagyapám vadász volt, így gyakran került az asztalra a “terítékből”. Mostanában ritkán van szerencsém vad húshoz, de egy jó barátunk az alábbiakkal keresett meg:

“Kaptam egy darab vaddisznó combot, megcsinálnád? Aztán együtt megesszük!”
Nos, mifelénk egy ilyen felkérésnek nem szokás ellent mondani, így beköltözött a konyhámba egy darab fagyasztott vaddisznó comb. Igen ám, de a fagyasztott húsról már nem tudtam megállapítani azokat az alapvető dolgokat, amiket Nagyapám tanított, hogy színből, állagból rugalmasságból lehet következtetni az állat korára, valamint hogy mit érdemes belőle készíteni, így a biztonságos módszerhez folyamodtam: pörkölt lesz, méghozzá előre pácolt húsból. Mifelénk a vadat ritka kivételtől eltekintve egyébként is pácolás után készítik.

Mivel volt időm, így hideg pácot készítettem a húshoz: Olaj, 1 alma, 4 babérlevél, 10 szem boróka bogyó, két kávéskanálnyi színes egész bors és egy gerezdekre szedett fokhagyma segítségével. Ebben pihent a hús felkockázva a hűtőben 3 napot.

Hozzávalók: 1,5 kg vaddisznó comb, 2 hagyma, 2 paprika, 1 paradicsom, 25 dkg vegyes gomba (ebben 10 dkg barna csiperke, 10 dkg laska, 5 dkg vargánya), 2 evőkanál áfonyalekvár (kivételesen nem saját készítés, hanem évekkel ezelőtt a Hargitán kaptam a szállásadónktól, az Ő keze munkáját dicséri), 3 dl testes száraz vörösbor, páclé a fentebb leírt módon, zsír, só, bors, pirospaprika.

A hagymát apróra vágtam, majd 3 evőkanál már olvadt mangalica zsíron elkezdtem fonnyasztani, ehhez jött az apróra vágott paprika, paradicsom, amikor a pörkölt alap kész, akkor rá a pácléből kiszedett hús, só, bors, pirospaprika és annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje. A pácléből 1 babérlevelet, 2-3 fokhagyma gerezdet és pár szem borókabogyót szintén átteszek a főzőedénybe, ezzel együtt főzöm puhára a húst. Amikor a hús puha, beleteszem az arányosan felvágott gombát, amikor újra forr, felöntöm a vörösborral és fedő nélkül szaftjára főzöm. Mielőtt elzárnám a tűzhelyet belekeverem a két evőkanál áfonyalekvárt.

Forrón, főtt burgonyával tálaltam. Az illata annyira meggyőző volt, hogy vendégeink a fotó elkészítésére nem sok időt hagytak, így külön tálalásra, fotózásra nem volt mód 🙂

Egy egészen kevés maradt másnapra, így azt két főre már nem burgonyával, hanem káposztás lapcsánkával tálaltam, így lakatva jól az este lemaradtakat 🙂

Gomba, áfonya, vörösbor és a vadhús… egy felejthetetlen vad vacsora!