A hétvégén az 5. alkalommal megrendezett Konyhakiállításon jártam. Tavaly is volt szerencsém megtekinteni, akkor annyira nem voltam lelkes, de az idén nagyon tetszett, szerintem színvonalasabb volt a felhozatal.
Írtam, hogy volt szerencsém… Tényleg szerencsém volt, tavaly Gabojszától nyertem jegyet rá, és milyen az élet, akkor csak levélben tudtam megköszönni, az idén személyesen is sikerült találkoznunk, sőt kóstolhattam is a bemutatójára készített finomságból. Az idén is mellém állt a szerencse kiállítás belépő ügyben, játszottam a belépőkért a Dolce Vita Konyha FB oldalán és egyszer csak jött az értesítés, hogy én vagyok az egyik szerencsés… Ezúton is (mert most személyesen is meg tudtam tenni a standjukon) köszönöm!
Ahogy a bevezetőben is írtam, az idén nekem jobban tetszett a kiállítás, bár egy-két standot nagyon hiányoltam, többek közt a Herendi Porcelánokat és a Pataki Kerámia Kft-t. Viszont nem volt hiány idén sem különböző gasztronómiai élményekben, több főző bemutató és kóstoló is színesítette a kiállítást:
Ráadásként, ha a kóstolás nem lett volna elég, az idén felfedeztük a rögtönzött éttermet is a kiállítás mellett. Jól hangzó ételek és kulturált áron kínált háromfogásos menük várták az éhezőket sajnos nem tudom, kik készítették, de talán jobb is. Mert az ár rendben volt, az adagok hatalmasak, de az ízekről nem tudok felsőfokon nyilatkozni. Legalábbis az általunk fogyasztott 2 menü (gulyás-bolognai spagetti-túrós rétes és brokkoli krémleves-gombás penne-csokitorta) közül a brokkoli krémlevesre mondanám, hogy finom volt, a gulyás és a bolognai ehető kategóriájú, a penne sok, de ízetlen és hogy nem csak én vagyok finnyás, azt bizonyítja, hogy szerintem kiürültek délutánra só és bors szórók az asztalon, mert aki emelet a tészta mellett döntött, bizony gyakran használta őket 🙂 A cukrászt viszont maximális dicséret illeti, mert mind a csokitorta, mind a rétes nagyon finom és mindkettő várakozáson felül hordozott egy kis pluszt, mivel a torta inkább sacherre hasonlított, a rétesben pedig finom barack darabok bújtak meg és vanília sodó is járt mellé. Sebaj, legközelebb maradunk a leves, süti vonalon 🙂
A látnivalókhoz visszatérve, az idén jobb arányban oszlottak meg a konyhai felszereléseket, termékeket kínáló-bemutató standok és konyhabútorosok. Természetesen az idén is volt kedvenc konyhám:
Párom persze ismét a késeknél kötött ki, de most legalább nem 170 ezer forintos damaszkolt pengés kések után vágyakozott (dehogynem, csak nem vallotta benne 😀 ), hanem a kerámia késélezők kötötték le a figyelmét
Ez a szekrény volt idén az abszolút kedvencem, holtversenyben az alatta látható asztallal:
Bár a fotó nem adja vissza igazán, de asztal fél kézzel nyitható-csukható, nekem kicsit transformers érzésem volt 🙂
Külön örültem, hogy ezekkel a finom olajokkal megismerkedhettem:
A tökmagolaj és a mákolaj nagyon finom volt. Remélem hamarosan kapható lesz 🙂
A közelgő tavaszra való tekintettel, már kiléptek egy picit a konyhából is a kiállítók, ismét remek grilleket, bográcsozó helyeket is láttunk
A kedvenc grill alkalmatosságomat sajnos elfelejtettem lefotózni, annyit beszélgettünk róla, de akit érdekel itt megnézheti. Szuper kis szerkezet, nagyon bízom benne, hogy nem is olyan sokára akár kipróbálni is lesz alkalmam. 🙂
Természetesen nem én lennék, ha az idén nem találtam volna olyat, amire kicsit rácsodálkozhatok, mert értem én, hogy nem mindenkinek 6-8 nm a konyhája, és az étkező bútor rendben is van, de ez ugye nálatok se fér bele a képbe 🙂
Összességében jó program volt a kiállítás, sok érdekes dolgot láttunk, jók voltak a bemutatók, kedvesek a kiállítók. Várjuk a következőt! 🙂