Nem klasszikus csőben sült, de nem is klasszikus rakott, amolyan minek nevezzelek étel 🙂 Viszont nagyon finom, remek maradék hasznosítás, nevet pedig kell neki adni, így maradtam a rejtélyesebb csőben sült elnevezésénél.
Édsanyát ezzel a csőben sült kifejezéssel a világból ki lehet kergetni, merthogy hol a cső??? Én sem voltam sokáig tisztában vele honnan ered a kifejezés, de azt tudtam, hogy ezeket az ételeket kedvelem, csőben sültből még rosszat nem ettem 🙂 Kicsit kutakodva kiderült, hogy az au gratin, azaz sütőben sült étel az elnevezés alapja, természetesen honnan máshonnan származna, minta a franciáktól. Tehát a csőben sült, az tulajdonképpen sütőben sült valami, valamilyen mártással – klasszikusan besamel – és egy kis sajttal a tetején. Hát ezért kedvelem én annyira, mert minden alkotó elemét szeretem. A mártás lehet bármilyen, ebben a receptben én is lecseréltem, hiszen nem akartam már plusz lisztet belevinni az ételbe.
Az ötlet onnan jött, hogy maradt bő egy adag tojásos nokedli a hétvégi ebédből, amiből 3 személyre kellett valamilyen gyors vacsorát varázsolnom. Párom jó szokásához híven hiányolta a szalonnát a tojásos nokedli mellől, gondoltam, akkor most összehozom neki a kettőt.
Hozzávalók: kb 30 dkg nokedli (tojásos nokedli maradék), 2 dl tejföl, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg gomba, 10-12 levél medvehagyma, 1 tojás sárgája, 10 dkg sajt, só, durvára darált színes bors, szerecsendió
A szalonnát apró kockára vágva egy serpenyőbe zsírjára sütöttem, majd ezen pirítottam le a szintén apróra vágott gombát. A tejfölt kikevertem a tojás sárgájával, és a fűszerekkel, aztán mindent összekevertem egy nagy tálban, nokedlistől, gombástól, mártásostól és egy sütőtálba rendeztem. A tetejét megszórtam reszelt sajttal és a sütőben 180 fokon, kb 25 perc alatt összesütöttem.
Nagyon laktató és nagyon finom volt, friss salátával egy különleges tavaszi fogás.
