Visszavonhatatlanul beköszöntöttek a hűvösebb napok, ez abból is látszik, hogy egyre több kalács, kelt tészta és rokonaik receptje jelenik meg nálam 🙂 Igen, piciny konyhámban nyáron önkínzás a sütőt bekapcsolni, egy őszi estét viszont nemcsak az elkészült édes tészta tesz elviselhetőbbé, hanem a sütő melege is 🙂
Na jó, nem tetszelgek abban a fényben, hogy csak a melegért sütök, hiszen imádjuk a kelt tésztákat, a vidéki nagymamák “csak úgy beletettem ami köll bele” receptjeit, Párom kifejezetten kalács párti, ráadásul névnapom alkalmából a konyha szektor is bővült egy kisebb dagasztó géppel, így minden indok megvan a gyakori kelt tésztás finomságokra 🙂
Persze dagasztó gép ide vagy oda (nagyban megkönnyíti a munkám), én azért kézzel átdagasztok minden tésztát, mert mind a lelkemnek, mind a tésztának úgy gondolom szüksége van rá 🙂 Azt nem mondom, hogy a családom nem mosolygott bőszen, amikor erre rájött, bár elsőre kétségbe estek, hogy nem jó volt a választás és sűrűn kérdezgették mi bajom van a géppel. Jelentem a gép tökéletesen működik, de a kezem által a tésztába adagolt szeretetet, a “gazdasszony” szívét-lelkét nem tudja a tésztához adni. Anélkül pedig az egész mit sem ér 🙂
A körtés kalács igazából egyszerű fahéjas kalácsnak indult, a múltkori csokis kuglóf mintájára, de olyan szépen mosolyogtak a körték az asztalon, és annyira finom a körte a fahéjjal, hogy gondoltam egy próbát mindenképpen megér 🙂 Nem okozott csalódást, a tésztában megbújó lágy körte íz és a fahéjas szórás a kalácsban mesésen összeállt.
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 7 g szárított élesztő, 1,5 dl tej, 8 + 5 dkg nádcukor, 1 tojás, 5 + 4 dkg olvasztott vaj, 3 dkg darált mandula, 2 csomag vaníliás cukor, 2 nagyobb körte, csipet só
1,5 dl szoba hőmérsékletű tejben, 1 evőkanál cukorral (amit a 8 dkg-ból veszünk ki) felfuttattam az élesztőt. A lisztet keverőtálba szitáltam és hozzáadtam a maradék tejet, a 8 dkg cukrot, a tojás sárgáját, az 5 dkg olvasztott vajat, a vaníliás cukrot, a sót, a felfutott élesztőt, végül az egészen apróra vágott (vagy reszelt) körtét és nagyon alaposan kidagasztottam. Körtéje válogatja mennyire leveses, ha kissé ragacsos a tészta meg kell szórni még egy pici liszttel, de óvatosan kell adagolni, ne legyen száraz a tészta! Alaposan kidagasztva egy rugalmas, könnyű tésztát kell kapnunk. 40 percre meleg helyre tettem kelni. Közben maradék vajat is felolvasztottam és félretettem, a mandulát az 5 dkg cukorral és a fahéjjal elkevertem.
Amikor a tészta megkelt, bő 1 cm vastagságú téglalapot nyújtottam belőle, ezt megkentem a kicsit már visszahűlt olvasztott vajjal, megszórtam a cukros keverékkel és két irányból kezdtem el feltekerni, azaz alulról és felülről is tekertem a téglalapot, úgy, hogy középen találkozzon a két tekerés. Aztán az így kapott tekercset megcsavartam néhányszor, majd kör alakban összezártam a két végét és sütőpapírral leterített sütőlemezen hagytam pihenni, amíg a sütő 200 fokra felmelegedett (kb 15 perc). Mielőtt a sütőbe raktam volna pengével 3-4 helyen megvágtam és lekentem tojás sárgájával. 5 perc után visszavettem a hőfokot 170 fokra és kb. 35 percig sült. Rácson hagytam kihűlni, ami szerintem a legnehezebb feladat volt az összes közül, olyan fantasztikus illata van 🙂
Legközelebb más gyümölccsel is kipróbálom, ez a kísérlet jelentem igazán jól sikerült!