Ebéd után ültünk Édsanyával a nappaliban, egyszer csak összenéztünk: kéne egy kis finomság… Gyors és könnyű desszertre vágytam, de mindenképp valami krémesre és szokás szerint nem is túl édesre
Egy finom banános sütire vágytam már napok óta. Aztán észrevettem, hogy kezdenek barnulni a banánok a kamrában, így nem volt mese, eljött a banános sütemény ideje. Sajnos mi amolyan finnyás csapat vagyunk, gyümölcsök “eredeti formájukban” csak tökéletes külsővel kerülnek fogyasztásra.
A diótorta és úgy általában minden diós sütemény nagy kedvenc nálunk. Van hogy liszt és dió, van hogy liszt mentes változatban csak dióval készül egy-egy süti. Ez a torta az utóbbi változat.
Ez egy roppant gyors édesség, sőt pontosítok, inkább keserűség 🙂 Merthogy édességre vágytam ugyan, de valami olyanra, ami az étcsokoládé ízvilágát hozza vissza, de mégsem csoki… és nincs benne liszt!
Birs? Bírlak! – mondja a selypítős viccbeli pár.
Mint már kifejtettem az idén én is nagyon bírom a birseket, lehet alma, körte, jöhet!
Barackozom még mindig, de a mai befőzésből kimaradt néhány fél barack, már nem voltak igaziak, nem kerültek a lekvárba. Ahhoz hogy megegyem sok, ahhoz hogy igazi barackos süti legyen kevés… Folytatás
