Hogy lesz a rétesből csokis kuglóf? Hát úgy, hogy amit kerestem a Nagyi könyvében azt nem találtam meg, viszont egy utólagosan beragasztott oldalon erre a kuglóf receptre bukkantam…
Nem emlékszem, hogy Nagyim valaha sütött-e kuglófot, sőt emlékeim szerint kuglóf sütő formája sem volt, ez a megsárgult papírlap mégis úgy néz ki, mint amit sokat forgattak, a rajta lévő receptnél többször kinyitották a könyvecskét. Kérdeztem Édsanyát, ő emlékszik e erre, de a recept nem mondott neki semmit… Amikor viszont megkóstolta, egyből felidézte, hogy drága Nagyim így készítette a kakaós csigát 🙂 Biztos, hogy annak is nagyon finom volt, de kuglófnak egyszerűen mennyei!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a receptre, rég kerestem egy ilyen jellegű kuglófot, mivel párom nagyon szereti a kalácsot és minden ehhez hasonló tésztát… Márpedig ez a tészta még egy jó kaláccsal is felveszi a versenyt. Persze a kelt rétes receptjének felkutatását sem adtam még fel, de így utólag örülök, hogy elnapoltam 🙂
Hozzávalók: 55 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 2 dl tej, 8 + 5 dkg nádcukor, 1 tojás, 5 + 4 dkg olvasztott vaj, 3 dkg darált dió, 3 dkg reszelt csokoládé, 2 csomag vaníliás cukor, csipet só
1 dl szoba hőmérsékletű tejben, 1 evőkanál cukorral (amit a 8 dkg-ból veszünk ki) felfuttattam az élesztőt. A lisztet keverőtálba szitáltam és hozzáadtam a maradék tejet, a 8 dkg cukrot, a tojást, az 5 dkg olvasztott vajat, a vaníliás cukrot, a sót, végül a felfutott élesztőt és nagyon alaposan kidagasztottam. Nem kell megijedni, elsőre kissé ragacsosnak tűnik a tészta, de alaposan kidagasztva egy rugalmas, könnyű tésztát kapunk. 40 percre meleg helyre tettem kelni. Közben maradék vajat is felolvasztottam és félretettem, a diót az 5 dkg cukorral elkevertem, a csokoládét lereszeltem – ez utóbbit reszelhettem volna egyből a tésztára is, no de majd legközelebb .)
Amikor a tészta megkelt, bő 1 cm vastagságú téglalapot nyújtottam belőle, ezt megkentem a kicsit már visszahűlt olvasztott vajjal, megszórtam a cukrozott dióval és a reszelt csokoládéval. Jó alaposan, mindenhol:
A hosszabbik oldalánál kezdve, mint a rétest feltekertem, nem túl szorosan, de nem is lazán, majd az egészet megtekertem, mintha kötelet sodornék, és a két végét összetapasztottam:
Ezt a karikát beleügyeskedtem a kuglóf formába. Nekem ez is szilikon, így nem kellett kenegetnem, de normál formát érdemes előtte kivajazni!
Letakartam is így hagytam pihenni, amíg a sütő felmelegedett 180 fokra – Nagyim ezt úgy írta a gázsütőre, hogy a közepes lángnál kicsit feljebb, de nem teljesen nagy lángon 🙂
Én csoki máz készítését terveztem a tetejére, ezért nem kentem meg tojással, de természetesen sütőbe helyezés előtt érdemes megkenni, hogy szép fényes legyen.
25 percig 180 fokon sütöttem, utána visszavettem 160 a sütőt és még 20 percet sült, de aki bizonytalan, tűpróbával ellenőrizze a végeredményt.
Végül csokimáz nem készült, mert az illatok annyira felpiszkálták kis családom érzékszerveit, hogy közölték vagy máz vagy fotó 😀 Én a fotó mellett döntöttem, de ők is lelkesen mondtak le a mázról, hisz így előbb jutottak édességhez…
A legfinomabb része szerintem, ahol megrepedt és megsült a csokis, cukros dió 🙂
Uzsonnára, reggelire, vagy csak úgy jó szívvel ajánlom!