Nagyon szeretjük a májast, de bevallom az iparit nem. Persze sok jó ízű van azok között is, de anno én dolgoztam olyan helyen, ahol bekukkanthattam az ipari feldolgozásba, azóta kissé finnyás vagyok 🙂
Gyerekkoromban minden évben volt nagyszülőknél coca ölöde, így jófajta hazai kenőmájas is került az asztalra, pesti Nagyim pedig sokszor készített májpástétomot csirkemájból, most az ő receptjét kutattam elő és alakítottam a saját szájízünkre.
Persze ezt is lehet nagyon sokféleképpen csinálni, érdemes bátran próbálkozni az ízekkel, hozzávalókkal, szerintem elrontani nem lehet!
Nagyim receptes könyvében a következőt találtam: ” apróra vágott hagymát kacsa vagy libazsíron fonnyasszuk meg, az apróra vágott májat dobjuk rá, borssal, majorannával ízesítsük és egy kevés vízzel pároljuk teljesen puhára fedő alatt, aztán fedő nélkül süssük zsírjára. Még melegen húsdarálón apró lyukún, tekerjük át kétszer.”
Hát gondolom a mennyiségek neki a fejében voltak, így azokat én is tetszőlegesen választottam ki, és persze az ízeket egy kicsit felturbóztam, picit másra vágytam most, nem a majoránna ízvilágára.
Hozzávalók: 1/2 kg csirkemáj, 2 közepes fehér hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kaliforniai paprika, 10 szem aszalt szilva, 1 dl tokaji aszú, kb. 15 dkg libazsír, só, bors
Én nem aprítottam nagyon semmit, mivel úgy döntöttem a végén amikor kész akkor majd összeturmixolom. A hagymát, fokhagymát a zsír felén feltettem egy magas falú serpenyőben, amikor már szép üveges volt, akkor rá a megtisztított darabolt máj és a paprika. Átforgattam jó alaposan és felöntöttem az aszúval és belekerült az aszalt szilva is. Fedő alatt pároltam így nagyjából 20 percet, amikor minden puha volt, levettem a fedőt és mennyei illatok lengték be a konyhát! Fűszereztem és zsírjára sütöttem. Turmixolás után tálba raktam és a libazsír másik felét megolvasztottam, és ráöntöttem a tetejére. Elméletileg hűtőben így 4-5 napig biztosan eltartható, de nálunk sokkal hamarabb elfogyott 🙂
