Nálunk mostanában “csak úgy beugrottunk” vendégek vannak 🙂 Ezzel nincs is baj, ritka az olyan pillanat, hogy jó barátokat, kedves ismerősöket ne látnánk szívesen, akár bejelentkezés nélkül is…
Azt viszont szerintem minden háziasszony ismeri, hogy ilyen kor elkezd forogni a fogaskerék az ember lányának a fejében, hogy jesszusom, mivel kínáljam őket? 🙂
Így jártam a hétvégén én is, a hűtő nagyjából üres, kenyerünk is épp csak annyi volt itthon, hogy a másnapi reggelre elég legyen kettőnknek. Gyors leltár a hűtőben, találtam egy csomag párizsit és egy kevéske sajt maradékot… Első gondolat, kenyér felkockázására, apró falatka szendvicsek készítésére irányult, talán némi sós mogyoróval és egy kis édességgel elég lesz… De most tegyek párizsis kenyeret az asztalra? Hogy néz már az ki? 🙂
Ekkor jutott eszembe a múltkor készített pizza csiga, ami viszonylag egyszerű és gyors, valamint a kenyérlángos is felmerült bennem, mint áthidaló megoldás. Ilyenkor áldom Párom kezét, aki tavaly minden tiltakozásom ellenére beemelte a bevásárló kocsiba “Rozit” az egyszerű, noname, de annál jobban teljesítő dagasztó gépet. 🙂 Már pakoltam is bele a lisztet, éledezett a csészében az élesztő és indult a dagasztás, míg mi beszélgettünk a nappaliban 🙂 Hogy miért készült végül a kenyérlángos tésztája, az csupán ösztönös választás volt, valószínűleg annyira megült a fejemben a kenyér és a szendvics, hogy lett belőle szendvics tekercs 🙂
Hozzávalók: 1/2 kg félfehér kenyérliszt (Bl 112) vagy sima liszt (BL55), 15 g friss élesztő, 1 csipet cukor, 1 kávéskanál só, 2,5 dl víz
20 dkg vékonyra szeletelt párizsi (marha párizsim volt), 2 dl tejföl, 5 dkg sajt, ízlés szerint csípős szósz (piri-piri)
A tészta elkészítése itt olvasható részletesen, de egyszerű dagasztás, 30 perc kelesztés és már kész is. A megkelt tésztát három részre vettem, egyesével vékony téglalapokat nyújtottam lisztezett pulton és megkentem tejföllel, megcsöpögtettem egy kis piri-piri szósszal, egymást fedve ráfektettem a kétharmad részéig a párizsi szeleteket és reszeltem rá egy kevés sajtot. Aztán feltekertem, mint egy rétest.
A tekercseket félretettem egy 10-15 percet pihentek, míg a sütő 200 fokra nem melegedett. Megkentem a tetejét egy pici vízzel meghígított tejföllel és be a sütőbe. Nagyjából 20-25 perc alatt készre sültek.
Langyosan tálalva, 6 fő vacsorájára bőven elegendő volt. Párom, csak annyit mondott: “Ugye, hogy lehet adni párizsis szendvicset a vendégeknek” 😀 Köszi 🙂