Tegnap megváltoztattam a FB oldal nevét, Sütök-Főzök helyett mostantól Sütök-Főzök, a Tepsziből lett. Szerettem volna tudatosan összekapcsolni a két nevet, hiszen egy helyről jönnek a receptek 🙂
Sok üzenetet kaptam, így arra gondoltam, mesélek egy kicsit a “tepsziről”… Sokan nem hallották még ezt a kifejezést ebben a formában, ezért elmesélem, nem elírásról van szó. Vidéken sok helyen hívják még a mai napig teszinek a tepsit, ahogy tette ezt mindkét nagymamám is. Én az Ő emléküknek szeretnék emléket állítani, ezzel a kifejezéssel tiszteletem kifejezni, hiszen minden alapot tőlük kaptam, még akkor is ha sokszor kizavartak a konyhából 🙂
De sokszor volt feladatom betenni a lerbe a tepszit 🙂
Amikor elindult ez az oldal, feltett szándékom volt, hogy nagyanyáim receptjeit megosztom veletek, csak kicsit a mai kor igényeire szabva. Épp ezért tényleg nagyon sok olyan régi recept került fel, ami a nagyik szakácskönyvének mélyéről került elő, ilyen például a kedvenc süti, a böjti pékleves, a bejgli, az aranygaluska, a hókifli vagy éppen a csárdás zserbó de nagyitól való a zöld dió eltevésének titka és a köhögős napokra való hagyma tea is 🙂 De sorolhatnám sokáig, hiszen a több száz receptből jó sok a nagyiktól jön!
Aztán az élet közbe szólt, kiderült, hogy többféle ételre allergiás vagy épp érzékeny vagyok, így életmódot és közben szakmát is váltottam. De erről részletesen írok a bemutatkozásomban.
Ma is az a célom, hogy amit a nagyik tepszijéből magammal hoztam, átadjam. Kicsit átalakítva, különböző diétákra szabva, de megőrizve azokat a hagyományos ízeket, amiket a nagyiktól tanultam… és nem utolsósorban az ételkészítésnek azt a szeretetét, amit ők adtak át nekem.
Nagyon remélem, hogy jó ételekkel és kedves emlékek felidézésével járulhatok hozzá a mindennapjaitokhoz, ahogy egyik kedves olvasóm írta tegnap:
“Nem is tudod, hogy mekkora örömöt szereztél ezzel az elnevezéssel. Visszaidézted a nagyikámat..”
Hát ezért tepszi, a tepszi, hogy ilyen gondolatokkal fogjuk együtt a fakanalat, ahogy azt a nagyival tettük 🙂
