
Ismét egy igazi “nagyi süti” következik. Sőt, ez annyira az, hogy nem is én, hanem P. nagymamája készítette. Szerintem igazán nagyon finom, érdemes megkóstolni!
Ismét egy igazi “nagyi süti” következik. Sőt, ez annyira az, hogy nem is én, hanem P. nagymamája készítette. Szerintem igazán nagyon finom, érdemes megkóstolni!
Ismét egy süti, amiben nincs hagyományos liszt, sőt ebbe még cukor sem került, tehát majdnem büntetlenül fogyasztható, még így a hirtelen beállt tavaszban is, amikor minden nő háromszor meggondolja mit is egyen 🙂
Már írtam arról, hogy ha sok lekvár van még a kamra polcon, hogy lehet nagyon egyszerűen és gyorsan finom süteményt varázsolni belőle. A lekváros sütemény természetesen bármilyen lekvárral elkészíthető, de most egy újabb csavar került bele…
Barátnőnek készült születésnapjára. Igyekeztem, hogy ne csak finom, de szép is legyen, bár nem vagyok egy torta tündér, de erre a torára azért most büszke vagyok 🙂 Ráadásul eszméletlenül finom lett a krémje is, talán egy kicsit a meyer citromnak is köszönhetően.
Párom kollégáinak mostanában én vagyok a “házi cukrászuk” 🙂 No, nem sütnöm kell, csak folyamatosan jönnek süti receptekért… jó, azt sem bánják, ha egy kis sütit küldök… 😀
Keresztanyám születésnapjára készült ez a torta, gluténmentes piskótával, mert a család nagy része sajnos glutén érzékeny. Arra még nem jöttem rá, hogy jó leveles tésztát hogy készíthetnék gluténmentesen, így maradt alapnak egy vékony rizslisztes piskóta…
Készült az idén is néhány üveg lekvár a nyáron, köztük van néhány, amelyik kicsit hígabb állagú maradt, mivel nem főztem túl sokáig, illetve nem került bele cukor sem, csak a gyümölcs. Ezek aztán igazán zamatosak, igazi nyári ízeket rejtenek magukban.
Két nagy feladatom van minden évben, az egyik Párom piskótatekercs tortájának évenkénti megújítása, a másik az én legkedvesebb BARÁTOM születésnapi gesztenyetortájának mindig más köntösbe bújtatása, hogy ne legyen unalmas 🙂
Tekertem tegnap egy tekercset, de az elkészítésénél a név választás tovább tartott 🙂 Végül a januári morzsa tekercs mellett döntöttem, mert ez a legkifejezőbb, hiszen karácsonyi sütemény “morzsákból” pontosabban maradék darabkákból készült!
A karácsonyi édességek közül ez volt az, amit nagyon sokáig nem ettem meg. Talán mert Nagyim kissé szárazra sütötte, talán a mazsola miatt, vagy csak mert nem tetszett 🙂
Aztán Édsanya hozta egyszer ezt a receptet, no ez megtetszett…
Hókiflit szerintem vagy 20 éve nem ettem… Nagyim sokszor sütött, aztán valahogy feledésbe merült. Most előkerestem a receptjét és egy kedves emlékkel együtt átadom Nektek 🙂
Ez is egy igazi Nagyis recept… Sőt, a mai napig úgy tekerjük, ahogy Nagyim tekerte, hogy a csücsköknél mindenki lássa a tölteléket, hogy aszerint tudjon választani! Nálunk ez nagyon fontos volt mert határozott dió- és mákrajongókra oszlott a társaság 🙂
Az történt, hogy Marka barátnémtól isteni finom csokis kuglófot kaptam karácsonyi ajándékba… aztán az is történt, hogy ki kellett találnom néhány nagyon különböző embernek karácsonyra valami kis apróságot…
Bejgli… nálunk kétféle bejgli létezett, mindkét nagymamám másként csinálta. Én mindkettőt imádtam 🙂 Mára valahogy úgy alakult, hogy az egyik fajtát Karácsonyra, a másikat Húsvétra sütöm…