
Nemrégiben írtam arról, hogy felfedeztem magamnak a szegfűszeget a sütemények vonatkozásában. Mind ízében, mind illatában nagyon passzol a karácsonyi süteményekhez, így hamar nagy kedvencem lett…
Nemrégiben írtam arról, hogy felfedeztem magamnak a szegfűszeget a sütemények vonatkozásában. Mind ízében, mind illatában nagyon passzol a karácsonyi süteményekhez, így hamar nagy kedvencem lett…
Tavaly mézeskalács házakat gyártottam ajándékba és annyira élveztem a készítésüket, hogy úgy gondoltam az idén is lesz mézes projekt, de most szánkó készül…
Csak egy kicsit más, mint a megszokott, mégis sokkal egészségesebb, csoki imádóknak kötelező vendégváró édességet készítettem. Arra az esetre is kiváló, ha az ünnepek alatt kicsit “besokalltunk” a sütikből 🙂
Karácsonyi gasztro ajándéknak készültek ezek a golyók, igazából csak aprócska ajándék, de amolyan kis szívhez szóló színes csomagok 🙂
Sláger ez a keksz nálunk, mióta kóstoltuk… Annyiban tér el a szokásos menetrendtől, hogy nem én sütöm, hanem kisírom, hogy süssenek nekem 🙂
Mostanában nagyon megkedveltem a szegfűszeget… Nemcsak illatát, de az ízét is!Feltétlen bele kellett csempésznem egy kekszbe, a csoki pedig nem maradhatott ki mellőle…
Mikulásra szerettem volna kitalálni valami apró sütit meglepetésként. Sajnos az időbeosztásom nem kedvez mostanában a nagy sütögetéseknek, így valami egyszerű, de “látványos” sütikét szerettem volna…
Édsanya 70. születésnapjára készült ez a torta, hosszas fejtörés után, hiszen csak egy dologban voltam biztos, marcipánnak kell a tortában lennie…
Tavaly karácsonyra készült az Imrei pékségnek, fantasztikus “úttörő kifli”-jükből ez a karácsonyi meglepetés. A szabályos fenyőfa rajzolattól kissé eltér, de finom és kedves színfoltja lehet az ünnepi asztalnak.
Ez az almatorta a blogkóstoló 13. fordulójára készült. Nagyon igyekeztem vele, mert a határidő ugyan december 13., de ennyi 13-as nem biztos, hogy jó nekem 🙂
A cukkinis mákos süteményem már szerepel a blogon, önmagában is finom, egyáltalán nem száraz süti, de így egy kis krémmel “felturbózva” még finomabb 🙂 Az már csak hab a tortán, hogy ebben a formában egy kis körömvirágot is könnyedén megetethetünk a családdal…
Ezzel a tortával úgy jártam, hogy azt hittem feltaláltam a spanyol viaszt 🙂 Soha sehol nem ette, soha senkitől nem hallottam róla, de tavaly karácsonykor elegem lett a vállalhatatlanul szervírozható gubából, valamint a nyafogásból, hogy én nem is szeretem a gubát…
Nem szeretem a tömeget, nem szeretem a temetők hangulatát. Én magamban, a magam módján szeretek emlékezni. Nagymamámra például most ezzel a süteménnyel.
Gasztroblogrokról általában úgy süt-főz az ember lánya, hogy megtetszik egy képen szereplő sütemény, vagy étel, esetleg annyira ízletes a leírás, hogy ki szeretné próbálni. Ezt a sütit viszont előbb kóstoltam, utána került elém a receptje, fotója 🙂
Sok gasztroblogon végig söpört ez a szilvalekváros sütemény és mindenhol elismerően nyilatkoztak róla. Ahogy néztem a képeket eszembe jutott, hogy egy hasonlót sütött pótnagyanyám is, de vagy nem kértem el a receptjét vagy elveszett valahol a költözések alatt.