
Bár hó borítja a kertet, de a medvehagyma szezonja elkezdődött, már megjelentek a hétvégén a piacon az első friss csokrok. Egyszerűen nem lehet ellenállni ennek a harsogó zöld csodának 🙂
Bár hó borítja a kertet, de a medvehagyma szezonja elkezdődött, már megjelentek a hétvégén a piacon az első friss csokrok. Egyszerűen nem lehet ellenállni ennek a harsogó zöld csodának 🙂
Amikor még nem volt “tiltó listán” a tejtermék a konyhámban, nagyon szerettem a túróval készült tésztákat, különösen a túrós pogácsát. A minap megkívántam egy kis “túrós” pogit, így nem haboztam, gyorsan sütöttem egy kis totus pogácsát.
A mostanában készült pogácsák közül nekem ez a kedvencem. Másnap is puha és ahogy látszik szépen “részekre” szedhető akár az igazi pogácsa, pedig ez paleo…
Olyan jó néha csak úgy rágcsálni valami finomságot… de sajnos a legtöbb sós rágcsálni valóban is ott a tej és a búzaliszt… Ebben a chia magos kockában egyik sincs. Sőt! 🙂
Nagyim krumplis pogácsája és megint egy újabb év, ami a szeretteim nélkül telt el… Mindenszentek és a hozzá kapcsolódó emlékezés, mindig kiváltja belőlem is, hogy elmerüljek azon gondolataimban, amiket máskor kevésbé hozok nyilvánosságra…
Mindig felmerül a kérdés így Húsvét után, hogy mi legyen a sorsa a megmaradt sonkának, tojásnak? Részben nem is értem ez miért kérdés, hiszen mindkettő remekül felhasználható számos ételhez, másrészt élvezettel ötletelek persze én is 🙂
Sok almát eszünk télen, nagy kedvencünk az almás palacsinta, így egyértelmű volt amikor megláttam ezt a receptet, hogy az almás pogácsa sem maradhat ki a repertoárból 🙂
Tudom, hogy nem mindenki szeret hajtogatni, de szép levelesen szétváló, réteges pogácsát mindenki szereti 🙂 Hát, ezért néha áldozatot kell hozni, kicsit áldozva az idő és a hajtogatás oltárán… a végeredmény és a bezsebelhető dicséretek mindenképp megéri!
Kínáljuk a vendégeket Húsvétkor répával… Tudom, hogy nem megszokott, de ez volt az első gondolatom, amikor ezt a kiszúró formát a kezembe vettem 🙂
Még mindig medvehagyma… és még lesz is egy darabig, míg kapható friss a piacokon, vagy gyűjthető az erdőben… Egyszerűen imádom, nem tudok ráunni 🙂 Remélem Ti sem unjátok még 🙂
Március 15-e sok szempontból szívemnek kedves ünnep. Szeretem a történelmet és különösen szeretem az 1800-as éveket. Ha abban a korban éltem volna, biztos a március ifjak közt lettem volna 🙂
Volt nemrég a világ legegyszerűbb túrós pogácsája, ami mellesleg szerintem az egyik legfinomabb is, most következzék ennek juhtúrós változata, ami számomra egy fokkal még ízletesebb csemege.
Nem, az idén már nem sütök… mondtam ezt két napja, de az élet, ahogy szokott közbe szólt… Na jó, most nem durván és nem is képletesen, de megláttam egy pogácsát és azt gondoltam, ezt nagyon, de nagyon ki kell próbálni… most! 🙂
Évek óta szerepel a szilveszteri ajánlatokban ez a malac fejecskét formázó pogácsa. Illetve ez és társai, mert mindenki egy kicsit egyedien alkotja meg, mind formázásban, mind ízvilágban. Gondoltam az idén én is csinálok malacokat, hogy malacom legyen jövőre 🙂
Szeretem az olyan recepteket, amiket elő lehet készíteni és mondjuk másnap reggel frissen sütve kínálni. Nos, ez a pogácsa is olyan, remek lesz, ha este összeállítjuk, berakjuk a hűtőbe és másnap sütjük…