
Nem tudom ki hogy van vele, de nálunk sokszor marad zsemle vagy kenyér, amit már nem eszünk meg. Gyerekként megtanultam és azóta is tartom magam hozzá, hogy kenyeret ki nem dobunk!
Nem tudom ki hogy van vele, de nálunk sokszor marad zsemle vagy kenyér, amit már nem eszünk meg. Gyerekként megtanultam és azóta is tartom magam hozzá, hogy kenyeret ki nem dobunk!
Tavaly karácsonyra készült az Imrei pékségnek, fantasztikus “úttörő kifli”-jükből ez a karácsonyi meglepetés. A szabályos fenyőfa rajzolattól kissé eltér, de finom és kedves színfoltja lehet az ünnepi asztalnak.
Ez az almatorta a blogkóstoló 13. fordulójára készült. Nagyon igyekeztem vele, mert a határidő ugyan december 13., de ennyi 13-as nem biztos, hogy jó nekem 🙂
A cukkinis mákos süteményem már szerepel a blogon, önmagában is finom, egyáltalán nem száraz süti, de így egy kis krémmel “felturbózva” még finomabb 🙂 Az már csak hab a tortán, hogy ebben a formában egy kis körömvirágot is könnyedén megetethetünk a családdal…
Az úgy volt… Már nem emlékszem hogy volt 🙂 Volt egy pár szem birsalmám és egy céklám. Nézegettem őket napokig, de a birsalma nem bírta a konyha melegét vagy a nézésemet és megjelentek az első barnás foltok…
Gyors túrós pogácsa, lassan készülő bejegyzés… Egy hete sütöttem ezt tényleg egyszerűen elkészíthető pogácsát és eldugtam belőle 4-5 darabot egy fém dobozba, hogy kipróbáljam, tényleg napok múlva is puha-e…
Márton napján ki libát nem eszik, egész éven át éhezik… – tartja a népi mondás és ezen a napon az asszonynak nincs is más dolga, minthogy a libára legyen gondja… Kivételesen azt hiszem jó asszony voltam, ma tényleg (majdnem) csak a libasültemre vigyáztam 🙂
Nagymamámnál találtam rá a burgonyás kalács receptjére, ami bevallom nekem teljesen újdonság volt. Biztos ettem ilyet, csak magam sem tudtam, hogy mi van benne 🙂 Mostanában többször megsütöttem, töltelékkel és anélkül is nemcsak finom, de a burgonyának köszönhetően extra ideig friss is…
Ezzel a tortával úgy jártam, hogy azt hittem feltaláltam a spanyol viaszt 🙂 Soha sehol nem ette, soha senkitől nem hallottam róla, de tavaly karácsonykor elegem lett a vállalhatatlanul szervírozható gubából, valamint a nyafogásból, hogy én nem is szeretem a gubát…
Hirtelen jött (így novemberben 🙂 ) a hideg és hirtelen jött ötletből készült tegnap vacsorára ez a sárgaborsó leves. Talán télen ettünk utoljára, pedig gyors, olcsó és nagyon finom!
A kelt tészták iránti szerelmem valószínűleg Nagymamámtól ered. Vidéken komoly hagyománya volt a buktáknak, kalácsoknak, szerintem oly sok módon készítették nagyanyáink, hogy azt már feldolgozni sem tudjuk 🙂 Sajnos ezekből a finomságokból nagyon kevés recept maradt rám…
Van aki szereti, van aki zsigerből elutasítja a májat. Mi az előbbi csoporthoz tartozunk, olyannyira, hogy a múlt hétvégén többféle dolog is készült belőle 🙂 Elsőként a hangzatos, ám végtelen egyszerű marshall májat mutatom be.
Nem szeretem a tömeget, nem szeretem a temetők hangulatát. Én magamban, a magam módján szeretek emlékezni. Nagymamámra például most ezzel a süteménnyel.
Elérkezett a Blogkóstoló nevű játék újabb fordulója és a nagy örömömre Fortuna most egy ismerős és számomra kedves bloghoz sorsolt. A Blogkóstoló játékban bloggerek főznek egy-egy számukra kisorsolt blogról, mintegy “megkóstolva” azt, egy háziasszony szárnyai alatt 🙂
Több helyen láttam ezt a kalácsot az elmúlt fél évben és nagyon tetszett. Mivel igazi kalács őrültek vagyunk, így nem volt kétséges, hogy előbb vagy utóbb nálam is elkészül 🙂