Borongós, ködös hétvégi hajnal, jól esik ilyenkor valami hasznosat és finomat készíteni. Mondhatnám testnek-léleknek jót tesz a kalács sütés, hiszen az én lelkem felvidítja, Párom pedig örömmel fogyasztja reggelire a friss kalácsot 🙂
Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? – Ezzel a mondókával jött Párom a konyhába, amikor meglátta, hogy már megint keverek, kavarok… Még roskadoznak a sütis dobozok a karácsonyra készült finomságoktól, így nem csoda, ha családunk legnagyobb édesség pusztítója is sósra vágyik 🙂
A karácsonyi édességek közül ez volt az, amit nagyon sokáig nem ettem meg. Talán mert Nagyim kissé szárazra sütötte, talán a mazsola miatt, vagy csak mert nem tetszett 🙂
Aztán Édsanya hozta egyszer ezt a receptet, no ez megtetszett…
Ez is egy igazi Nagyis recept… Sőt, a mai napig úgy tekerjük, ahogy Nagyim tekerte, hogy a csücsköknél mindenki lássa a tölteléket, hogy aszerint tudjon választani! Nálunk ez nagyon fontos volt mert határozott dió- és mákrajongókra oszlott a társaság 🙂
Az történt, hogy Marka barátnémtól isteni finom csokis kuglófot kaptam karácsonyi ajándékba… aztán az is történt, hogy ki kellett találnom néhány nagyon különböző embernek karácsonyra valami kis apróságot…
Bejgli… nálunk kétféle bejgli létezett, mindkét nagymamám másként csinálta. Én mindkettőt imádtam 🙂 Mára valahogy úgy alakult, hogy az egyik fajtát Karácsonyra, a másikat Húsvétra sütöm…
Nemrégiben írtam arról, hogy felfedeztem magamnak a szegfűszeget a sütemények vonatkozásában. Mind ízében, mind illatában nagyon passzol a karácsonyi süteményekhez, így hamar nagy kedvencem lett…
Karácsonyi gasztro ajándéknak készültek ezek a golyók, igazából csak aprócska ajándék, de amolyan kis szívhez szóló színes csomagok 🙂
Sláger ez a keksz nálunk, mióta kóstoltuk… Annyiban tér el a szokásos menetrendtől, hogy nem én sütöm, hanem kisírom, hogy süssenek nekem 🙂
Kalács mániánk egyik újabb megnyilvánulása… Semmi ördöngösség nincs benne, csak egy kis jó fajta reszelt sajt kell hozzá, és máris megvan a mennyei reggelire való 🙂
A kelt tészták iránti szerelmem valószínűleg Nagymamámtól ered. Vidéken komoly hagyománya volt a buktáknak, kalácsoknak, szerintem oly sok módon készítették nagyanyáink, hogy azt már feldolgozni sem tudjuk 🙂 Sajnos ezekből a finomságokból nagyon kevés recept maradt rám…
Nem szeretem a tömeget, nem szeretem a temetők hangulatát. Én magamban, a magam módján szeretek emlékezni. Nagymamámra például most ezzel a süteménnyel.
Remek vendégváró, ráadásul ha előző napokban pizzát ettünk, akkor a tésztára sincs gondunk, csak kivesszük a hűtőből és már készülhet is! Az alapötletet a megmaradt pizzatészta adta, no és persze a váratlan, de szívesen látott vendégek…
Hogy lesz a rétesből csokis kuglóf? Hát úgy, hogy amit kerestem a Nagyi könyvében azt nem találtam meg, viszont egy utólagosan beragasztott oldalon erre a kuglóf receptre bukkantam…
Most igazán olyan időjárás van, hogy június ide vagy oda, nem szentségtörés begyújtani a sütőt, sőt kifejezetten jólesik a belőle áradó meleg…
