A napokban már elkezdtem összeírogatni a hétvégére a bevásárló listát, és épp azon gondolkodtam, hogy a sok édes süti között mi legyen az az apró rágcsálni való, amit Húsvétkor kint lehet hagyni az asztalon és csak úgy rá lehet járni 🙂
Nemrégiben a kezembe került a nagy Donum Terrae teszt kapcsán egy eddig ismeretlen krém, a napraforgókrém. Már első kóstolásnál eszembe jutott, hogy bizony ez kenyérbe, zsömlébe lenne igazán jó alapanyag, de akkor nem ez volt a cél… Most kipróbáltam!
Szerettétek azt a bizonyos sárga csomagolópapíros boci nyomatú tejkaramellát, amit nagyon régen lehetett kapni? A nagyon régen az tényleg úgy 20 éve ettem utoljára, én imádtam. Puha volt, a közepe majdnem krémes…
Ki emlékszik a régi időkből a pacsnira? Amikor suliba jártam, még lehetett kapni, rendszeresen ez volt az uzsonnám, imádtam… Aztán eltűnt. Sokáig nem láttam sehol.
Bizton állíthatom, ezt csak egyszer kell kipróbálni, utána senki nem fog semmilyen bolti krémsajt, vagy vajkrém illetve társaik után vágyakozni… Az ízesítésnek pedig csak a fantázia és az ízlés szab határt…
Gyorsan elkészülő, teljes kiőrlésű liszttel és egy pici korpával kevert zsemlék vagy duci kiflik. Szeretem, mert tartalmas és napokig fogyasztható….
Évek óta nem használok klasszikusnak mondott pudingport, bár előtte sem voltunk nagy felhasználók, ha vettem, akkor is szinte csak csokisat és vaníliásat. No ez a kettő aztán rém egyszerűen elkészíthető itthon is…
Reggel bukkantam erre a házilag elkészíthető légfrissítő, vagy illatosító receptre és annyira megtetszett, hogy gyorsan ki is próbáltam. Örömmel jelentem, hogy működik, környezetbarát, gazdaságos megoldás, úgyhogy ajánlom mindenkinek 🙂
Nem is értem, hogy nem került fel eddig az oldalra, pedig ha nem is heti, de havi rendszerességgel biztos sütöm… Valamikor régen lehetett nálunk a pékségben kapni, de amióta ott nincs, rájöttem, a házi mennyivel jobb 🙂
Gondolom nem vagyok egyedül vele, hogy a mindennapi reggeli vagy tízórai iskolás gyerekekkel elgondolkodtat, hogy mi is kerüljön az asztalra. A mű dolgokat már évek óta igyekszem kerülni, amit lehet inkább magam készítek…
Tegnap megint ékszakába nyúlt a játék, így későn is keltünk és bizony többen is voltunk reggelire, mint általában 🙂 Gondoltam meglepem a reggelizőket egy jó lángossal, mivel nem számoltam velük, így kenyérrel bizony szűken álltunk 🙂
Az egyik kedvencem a csigák közül, bevallom egy picit még a kakaós csigánál is jobban szeretem… Egy bögre tejjel nekem a tökéletes reggeli 🙂
Nagy szerelem van szövődőben a “Meyer citrom” és köztem 🙂 Az illata, az íze, valami fantasztikus, arról már nem is beszélve, hogy gyönyörű a színe…
Ígérem nem fogok minden egyes gumicukor ízről új bejegyzést írni, de az előzőhöz képest, most kimértem rendesen a mennyiségeket, valamint a gránátalma a szívem csücske ilyenkor télen, így ezt még olvassátok szeretettel 🙂
Bár én személy szerint nem vagyok gumicukor rajongó, de a családban a gyerekek és Párom a nagy gyerek is nagyon szereti rágcsálni ezeket a színes, ízes kis figurákat.Én pedig szeretem, ha ételfesték és felesleges cukrok helyett valami egészségesebbet rágcsálnak…
