
Mindenféle tengeri herkentyű nagy kedvenc nálunk, sajnos az időnként igencsak borsos áruk viszont ritka kinccsé kategóriába emeli őket. Anyák napjára azért mégis elkészült ez a finomság…
Mindenféle tengeri herkentyű nagy kedvenc nálunk, sajnos az időnként igencsak borsos áruk viszont ritka kinccsé kategóriába emeli őket. Anyák napjára azért mégis elkészült ez a finomság…
Édsanyának készült ez a sütés nélküli túrótorta anyák napjára. Nagyon régi recept, még zsenge koromban Ági szomszédasszonytól tanultam, rendesen bele is került a tizenévesen elkezdett szakácskönyvembe 🙂
Ebéd után ültünk Édsanyával a nappaliban, egyszer csak összenéztünk: kéne egy kis finomság… Gyors és könnyű desszertre vágytam, de mindenképp valami krémesre és szokás szerint nem is túl édesre
Személyes nagy kedvencem a bélszín wellington módra, mely Wellington Arthur angol hadvezér és államférfiről kapta nevét. Igazi ünnepi étel, de természetesen bármikor elkészíthető.
Az ehető virágokról már rengeteget olvashatunk, én szeretem ezeket a dolgokat kipróbálni. Díszítésnek már évek óta használok virágokat, most elérkezett az ideje, hogy a kertemben nyíló ibolyákat szörpként is megkóstoljuk…
Ismét egy kísérlet és egy kis tanulási folyamat következik… Néha azt gondolom túl bátor vagyok 🙂 De sikerült megoldani, az eredmény pedig minden pillanatnyi kétségbeesésem elfeledtette…
Az egyik kedvenc játékom ebben a gasztro blogger világban a “blogkostoló”. Bloggerek egymás közt is lehetne a címe, de tényleg nagyon ötletes, itt is mindig van egy Háziasszony/háziúr aki koordinálja az eseményeket, a jelentkezők pedig sorsolás útján kapnak egy párt, akinek a blogjáról kiválasztják mit szeretnének elkészíteni…
Ismét eltelt egy év és mint ünnepeken illő, tortát készültem sütni. A házi krémes és a francia krémes között vívódtam, végül egy kicsit egyedi tortácska született…
Ez ismét egy “szomszédasszonyos” étel, bár már nagyon-nagyon a múltból… Egészen konkrétan a zsenge fiatalságom íz emléke ez a leves.
Minden kedves Olvasónak Kellemes Húsvéti Ünnepeket!
Egészen decemberig azt sem tudtam létezik olyan, hogy rahát… Aztán egyik általam sokat látogatott blogra került fel ezzel a török származású, gyümölcs-zselé szerű, porcukorba forgatott édességgel készült cserépben sült kalács…
Sokat gondolkoztam, hogy a “roskadásig” töltött Húsvéti asztalon mi legyen idén a desszert… Ugyanis bármilyen finomat csinálok, a böjti napok után a sonka sok(k)…
Aztán szembejött velem egy ötlet…
Valahogy szerettem volna a Húsvéti asztalra is halat csempészni… Csak egy picit, csak épp jelzés értékűen… Nos, ez a tojás, teljesen megfelel erre a célra (is)!
Éva, a Takarékos konyha blog írója új játékot talált ki a gasztrobloggerek közt. Ő megmutatta bejegyzésében, hogy náluk milyen finomságok kerülnek Húsvétkor az asztalra és továbbadta a stafétát 2 blog tulajdonosnak, akiknek szintén a húsvéti menü összeállítása a feladatuk, majd a staféta újbóli átadása.
Gyerekkorom kedvenc péksüteménye volt… A gimnázium mellett volt egy nagyon jó kisbolt, ott vettem reggelente, szinte még meleg volt… és olyan jó ragadós…
Már írtam róla, hogy nem veszek bolti májast, sokkal finomabb az itthon készített és nem is igazán sok idő elkészíteni. Borjúmájast készültem a húsvéti asztalra tenni, de nem nagyon tetszett sem a kínálat, sem kedvenc hentesem arckifejezése, amikor mondtam mit keresek…