Ha farsang akkor fánk! De milyen fánk és miért pont fánk? A sokféle fánk között talán a klasszikusnak mondható szalagos fánk nálunk a legelterjedtebb. Nevét az oldalán végigfutó világos csíkról kapta, mely mint egy díszítő szalag öleli körbe az aranybarna süteményt.
Nos ez lesz az utolsó bejegyzés az év végi nagy eszem-iszom-os időszakról, de ez még olyan, amit muszáj megosztanom Veletek. Leginkább azért, hogy megtudhassa ország világ, hogy készül a “rávarrt” bőrös malacpecsenye 🙂
A vetrece levest Páromtól tanultam, Ő készíti így, én csak megbolondítottam az Új Év első napjára egy kis savanyú káposztával. Ettől az egyébként is savanykás leves még savanykásabb lett, de igazán jól áll neki a káposzta 🙂
Folytatás
Nem, az idén már nem sütök… mondtam ezt két napja, de az élet, ahogy szokott közbe szólt… Na jó, most nem durván és nem is képletesen, de megláttam egy pogácsát és azt gondoltam, ezt nagyon, de nagyon ki kell próbálni… most! 🙂
Évek óta szerepel a szilveszteri ajánlatokban ez a malac fejecskét formázó pogácsa. Illetve ez és társai, mert mindenki egy kicsit egyedien alkotja meg, mind formázásban, mind ízvilágban. Gondoltam az idén én is csinálok malacokat, hogy malacom legyen jövőre 🙂
Nem akármilyen ajándékot kaptam karácsonyra, hanem igazi ínyencséget, néhány kiló őz húst! Gyerekkorom óta szeretem a vadhúst, ebben biztos szerepe van annak, hogy vidéken élő nagyszüleimnél rendszeresen került az asztalra….
Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? – Ezzel a mondókával jött Párom a konyhába, amikor meglátta, hogy már megint keverek, kavarok… Még roskadoznak a sütis dobozok a karácsonyra készült finomságoktól, így nem csoda, ha családunk legnagyobb édesség pusztítója is sósra vágyik 🙂
Kétféle lencsefőzelék van nálunk az étlapon, az egyik Édsanya féle tejfölös változat, a másikban nincs tejföl (vagyis majd lesz ízlés szerint a tányéron), az füstölt hússal vagy vagy füstölt lével készül. Mindkettőt nagyon szeretjük, nem kizárólag az újévi menü része.
Ezzel a bejegyzéssel kívánok minden kedves Olvasómnak Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket!
“Eb aki a kanalát meg nem eszi” – hangzott el anno réges régen, Mátyás király udvarában. Eb, aki az asztaldíszét meg nem eszi, lesz a mottója, a mi karácsonyi vacsoránknak 🙂
Tavaly csináltam először, nagyon tetszett kis családomnak, főleg Apósomnak, aki nem szereti az édességet 🙂 Akkor sem időm, sem lehetőségem nem volt fotózni, most az ünnepre hangolódás jegyében ez volt a mai reggelink 🙂
A karácsonyi édességek közül ez volt az, amit nagyon sokáig nem ettem meg. Talán mert Nagyim kissé szárazra sütötte, talán a mazsola miatt, vagy csak mert nem tetszett 🙂
Aztán Édsanya hozta egyszer ezt a receptet, no ez megtetszett…
Hókiflit szerintem vagy 20 éve nem ettem… Nagyim sokszor sütött, aztán valahogy feledésbe merült. Most előkerestem a receptjét és egy kedves emlékkel együtt átadom Nektek 🙂
Ez is egy igazi Nagyis recept… Sőt, a mai napig úgy tekerjük, ahogy Nagyim tekerte, hogy a csücsköknél mindenki lássa a tölteléket, hogy aszerint tudjon választani! Nálunk ez nagyon fontos volt mert határozott dió- és mákrajongókra oszlott a társaság 🙂
Ez a kalács szintén ajándékba készült, de lehet az ünnepi asztal dísze is. Mutatós és a tálat sütés után úgy dekorálhatjuk, ahogy szeretnénk… Ha ajándék, akkor személyre szabott üzenet is kerülhet rá, mint nálam…
Az történt, hogy Marka barátnémtól isteni finom csokis kuglófot kaptam karácsonyi ajándékba… aztán az is történt, hogy ki kellett találnom néhány nagyon különböző embernek karácsonyra valami kis apróságot…
