Hétvégén elfogyott a kenyerünk és amolyan süssünk gyorsan valamit alapon született ez a kenyérke. Tényleg gyors, mert sem érlelt kovászt, sem öreg tésztát nem használtam, sőt igazán dagasztva sem lett, csak alaposan összekeverte a hozzávalókat a gép.
Arra az igazi, hagyományos vizes zsemlére vágytam, amit ma már nagyon ritkán lehet kapni. Bár nálunk épp van egy pékség a szomszéd utcában, ahol nagyon finom zsemle kapható, de itthon készíteni mégis jobb…
Tudom, hogy gyorsabb a bolti majonézt használni, de ebben legalább tudod, hogy mi van és tényleg percek alatt elkészül! Arról, hogy mennyivel finomabb csak saját magad tudod meggyőzni 🙂
Pizzát lehet sütni a boltban kapható félkész lapból is… de miért tennénk, ha van egy jó tészta receptünk 🙂
Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs? – Ezzel a mondókával jött Párom a konyhába, amikor meglátta, hogy már megint keverek, kavarok… Még roskadoznak a sütis dobozok a karácsonyra készült finomságoktól, így nem csoda, ha családunk legnagyobb édesség pusztítója is sósra vágyik 🙂
Egy igazi vasárnapi reggelivel búcsúzom az év utolsó vasárnapjától 🙂 Ez egy igazi lustálkodós nap lesz, nincs koránkelés, nincs különösebb előre eltervezett munka, főzés sem lesz, mert van még ebből is, abból is egy kicsi, így ahogy elnézem 11 előtt nem lesz reggeli 🙂
Találtam egy szerintem nagyon remek ajándék ötletet. Egyszerű, kedves, és személyre alakítható, ráadásul nagyon gyorsan elkészíthető… akár váratlan vendégnek is kiváló lehet 🙂
Nálunk a karácsonyi menü elengedhetetlen része. Ez azért is érdekes, hogy így alakult, mert év közben viszont nagyon ritkán készül, ellentétben az egyéb majonézes salátákkal…
Napsütéses vasárnap reggelünk van, friss, de szép idővel köszöntött be Advent első vasárnapja. Remélem, hogy sokaknak ez az időszak időt enged kicsit megpihenni, lélekben készülni az ünnepre…
A kelt tészták iránti szerelmem valószínűleg Nagymamámtól ered. Vidéken komoly hagyománya volt a buktáknak, kalácsoknak, szerintem oly sok módon készítették nagyanyáink, hogy azt már feldolgozni sem tudjuk 🙂 Sajnos ezekből a finomságokból nagyon kevés recept maradt rám…
Nincs rajta mit szépíteni, tegnap pizzát vacsoráztunk 🙂 Nem éppen diétás vacsora, de régen is ettünk, “normális” ebédünk nem volt, mert kihasználva az utolsó napsugarakat inkább kint voltunk, mint bent, így engedtünk a csábításnak…
Tavaly készült először ez az összeállítás, akkor igazából a szükség szülte, mivel mindkét gyümölcsből épp csak annyi volt, hogy egy-egy adag lekvárnak ne legyen érdemes nekiállni. Idén már tudatosan készítettem, hiszen akkora sikere volt ennek a vaníliás csodának, hogy muszáj volt 🙂
Ez most nem recept, de kotyvasztani kell 🙂 Egy nagyon jól bevált szúnyogriasztó módszert szeretnék megosztani veletek.
Újabb fordulóhoz érkezett a blogkóstoló, immáron 10. alkalommal kóstolgatják gasztro bloggerek egymás étkeit. No, nem mintha nem tennénk ezt egyébként is meg, hiszen sokszor lesünk el jó ötleteket 1-1 blogról, hiszen annyi finomság készül mindenkinél…
Bár július elején a blog írásában egy kis technikai szünet állt be, júniusba és júliusban sem maradtak el a befőzések, így pótlom az érdekesebb lekvárjaim leírását, hiszen ha minden jól megy jövőre is lesz nyár 🙂
