
Húsvétra asztal dísznek, ehető tojástartónak igazán impozáns ez a kalács kosár. Nem sokkal több munka elkészíteni, mint a jól bevált kalácsunkat, igazán érdemes nekiállni, mert az elismerés amit kapunk érte, minden munkát feledtet 🙂
Húsvétra asztal dísznek, ehető tojástartónak igazán impozáns ez a kalács kosár. Nem sokkal több munka elkészíteni, mint a jól bevált kalácsunkat, igazán érdemes nekiállni, mert az elismerés amit kapunk érte, minden munkát feledtet 🙂
Már igazán elérhető áron kapható retek, ami ilyenkor a legfinomabb. Mi nagyon szeretjük, salátába, vajas kenyérre… A levelét sem hagyom már egy ideje a piacon, hiszen salátába, levesbe kiváló. De hogy sült retek legyen a vacsora azt bizony nem gondoltam volna…
A napokban már elkezdtem összeírogatni a hétvégére a bevásárló listát, és épp azon gondolkodtam, hogy a sok édes süti között mi legyen az az apró rágcsálni való, amit Húsvétkor kint lehet hagyni az asztalon és csak úgy rá lehet járni 🙂
Nemrégiben a kezembe került a nagy Donum Terrae teszt kapcsán egy eddig ismeretlen krém, a napraforgókrém. Már első kóstolásnál eszembe jutott, hogy bizony ez kenyérbe, zsömlébe lenne igazán jó alapanyag, de akkor nem ez volt a cél… Most kipróbáltam!
Villámgyors kakaós csigaként terjed az interneten a recept, több oldalon is láttam, de amilyen hitetlen vagyok, nem próbáltam ki 🙂 Kár volt… Barátnőm megsütötte, és nemcsak gyors, de nagyon finom is!
A napokban felkérés érkezett Boldog Kukta alias Ágitól, hogy lenne-e kedvem részt venni a Donum Terrae termékeinek azaz egészen pontosan a magkrémek népszerűsítésére szolgáló játékos versenyben. Természetesen azonnal igent mondtam, mert szeretem a kihívásokat 🙂
Szerettétek azt a bizonyos sárga csomagolópapíros boci nyomatú tejkaramellát, amit nagyon régen lehetett kapni? A nagyon régen az tényleg úgy 20 éve ettem utoljára, én imádtam. Puha volt, a közepe majdnem krémes…
Ismét egy igazi “nagyi süti” következik. Sőt, ez annyira az, hogy nem is én, hanem P. nagymamája készítette. Szerintem igazán nagyon finom, érdemes megkóstolni!
Kínáljuk a vendégeket Húsvétkor répával… Tudom, hogy nem megszokott, de ez volt az első gondolatom, amikor ezt a kiszúró formát a kezembe vettem 🙂
Gyorsan és egyszerűen összeállítható és a sütő teszi dolgát, úgyhogy igazi hétvégi ebédnek való. Mutatós és tele van ízekkel, nagyon szerettük 🙂
Hirtelen jött ötlettől vezérelve készült ez a sós rágcsálnivaló, mikor az előző bejegyzésben szereplő omlós sajtos rudak tésztáját nyújtottam megláttam a konyhapulton egy kevés maradék medvehagyma pestot…
Igazi vendégváró finomság ez a sajtos rúd, hiszen az omlós tésztája akár napokig friss és élvezetes marad. Sőt, nekem másnap még jobban ízlett, mint frissen. Húsvétra mindenképp érdemes elkészíteni…
Ha egy különleges, de igazán könnyen elkészíthető előételre vágysz, akkor ezt Neked találták ki. Én egyenesen imádtam, a roppanós rákocskákkal csodát tett a pikáns borsos “bunda”
Ki emlékszik a régi időkből a pacsnira? Amikor suliba jártam, még lehetett kapni, rendszeresen ez volt az uzsonnám, imádtam… Aztán eltűnt. Sokáig nem láttam sehol.
Bizton állíthatom, ezt csak egyszer kell kipróbálni, utána senki nem fog semmilyen bolti krémsajt, vagy vajkrém illetve társaik után vágyakozni… Az ízesítésnek pedig csak a fantázia és az ízlés szab határt…