Ez a kalács szintén ajándékba készült, de lehet az ünnepi asztal dísze is. Mutatós és a tálat sütés után úgy dekorálhatjuk, ahogy szeretnénk… Ha ajándék, akkor személyre szabott üzenet is kerülhet rá, mint nálam…
Bejgli… nálunk kétféle bejgli létezett, mindkét nagymamám másként csinálta. Én mindkettőt imádtam 🙂 Mára valahogy úgy alakult, hogy az egyik fajtát Karácsonyra, a másikat Húsvétra sütöm…
Bár a Karácsony nekem egyáltalán nem az ajándékozásról szól, de nagyon tetszett a kezdeményezés, hogy azokkal is lepjük meg egymást, akikkel év közben, hacsak virtuálisan is, de “konkurálunk”, viszont szerintem ez csak egészséges versengés, szerintem kedveljük egymást, különböző csoportokba verődve szinte napi szinten jókat csacsogunk 🙂
Mióta saját malacunk van – egészen pontosan nevelgetik nekünk -, azóta mindig van finom sonka… Az egy nagy “parasztsonka” nekünk pont egy évig kitart… Húsvétkor szegjük meg, és egy darabka félre van rakva az újévi lencsébe. A többit kell beosztani 🙂
Szeretem az olyan recepteket, amiket elő lehet készíteni és mondjuk másnap reggel frissen sütve kínálni. Nos, ez a pogácsa is olyan, remek lesz, ha este összeállítjuk, berakjuk a hűtőbe és másnap sütjük…
Csak egy kicsit más, mint a megszokott, mégis sokkal egészségesebb, csoki imádóknak kötelező vendégváró édességet készítettem. Arra az esetre is kiváló, ha az ünnepek alatt kicsit “besokalltunk” a sütikből 🙂
Karácsonyi gasztro ajándéknak készültek ezek a golyók, igazából csak aprócska ajándék, de amolyan kis szívhez szóló színes csomagok 🙂
Mostanában nagyon megkedveltem a szegfűszeget… Nemcsak illatát, de az ízét is!Feltétlen bele kellett csempésznem egy kekszbe, a csoki pedig nem maradhatott ki mellőle…
Kalács mániánk egyik újabb megnyilvánulása… Semmi ördöngösség nincs benne, csak egy kis jó fajta reszelt sajt kell hozzá, és máris megvan a mennyei reggelire való 🙂
Mikulásra szerettem volna kitalálni valami apró sütit meglepetésként. Sajnos az időbeosztásom nem kedvez mostanában a nagy sütögetéseknek, így valami egyszerű, de “látványos” sütikét szerettem volna…
Eszembe nem jutott volna magamtól zúzalevest főzni, sőt ha őszinte akarok lenni magát a zúzát sem igazán szeretem… Párom viszont rajong érte, ezért például, ha Édsanya a kedvében akar járni, akkor zúzapörköltet főz neki… én meg eszem vajas kenyeret 🙂
Valamikor az ősidőkben, amolyan igaz sem volt távolságban már az időben, egyszer Édsanya látott valamelyik újságban -akkor még nem volt divat a főzőműsor- valamilyen töltött kelkáposzta batyut…
Játékra invitálok mindenkit, aki szeret játszani és szereti a kihívásokat 🙂 A játéknak ugyan nincs tétje, csak annyi, hogy eszünk egy jót, megismerünk egy jó receptet, és kicsit körbe nézünk egy-egy szakács konyhájában…
Egy kora novemberi napon készült ez a babgulyás, s mivel ma ismét babgulyás rotyog a tűzhelyen, eszembe jutott, hogy ezt nem osztottam meg Veletek. Pótlom ezt a hiányosságot, mert kétségkívül bográcsban a legfinomabb, de a tűzhelyen készítve is remek hétvégi étek…
Vendégváró falatoknak készült eredetileg, de egy gyors vacsorának is bármikor megállja a helyét. Gyors és egyszerű, de annál finomabb…
